Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Tarczai Béla: A császári és királyi Lajos Viktor 65. gyalogezred története

Évente megünnepelték az ezrednapot, június 24-ét, az 1866-os custozzai győzelem évfordulóját, kezelték az özvegy és árvaalapot, végül bizottságot hoztak 1ère egy, az ezred háborús hőstetteire és az elesett bajtársakra emlékező szobor felállításának megszervezésére. Az emlékmű Bizottság vezetője vitéz Hunfalvy Elemér alezredes, tagjai Balázs Géza ny. ezredes, Hegedűs Sándor és Klein Emil, egykori tartalékos tisztek voltak. Miskolcon a pénzgyűjtést és szoboravatás ünnepségének előkészítését Hegedűs Sándor volt tartalékos főhadnagy vállalta. Az ezred volt katonái és a társadalom áldozatkészsége nyomán elkészült az emlékmű, amelyet Somló Ignác miskolci szobrász alkotott, csupán az anyagköltségek megtérítése ellenében. Ezt 1932. október 30án, ünnepélyes külsőségek között avatták fel a Zsolcai kapuban, néhány méterre attól a helytől, ahol 1927 óta már állott a 10-es honvédek emlékszobra. Az emlékmű 3 lépcsőn, négyzetes alapon álló, vaskos oszlop. Előlapján fekete alapon arany betűkkel a következő szöveg olvasható: „Itt járta vitézi iskoláját a cs. és kir. 65. gyalogezred, s 1914-ben ifjú hittel, bízó reménységgel és szent lelkesedéssel innen indult el a hadak útjára, hogy a magyarok végzetéhez híven százfelé harcoljon az ellenség megszámlálhatatlan seregeivel. A világháborúban minden fronton dicsőséget szerzett hazájának. Az elesett hős bajtársak emlékére, soha el nem múló kegyelettel és szeretettel, a még élő 65-ösök." Az emléktábla alatt az ezred 1918-ban készített plakettjének dombormű másolata látható. Ezen hármas osztású mező középrészében az ezred hadkiegészítési területének, Zemplén, Szabolcs és Bereg vármegyének címere, a jobb és bal mezőben fegyveres katonák alakja helyezkedik el. A plakett felirata „Ludwig-baka 1914—1918." Az oszlop jobb és bal oldalán ugyancsak egy-egy katona alakja utal az ezred múltjára. A plakettet, amely egyébként a zubbonyon hordható formában, 4x4 cm-es méretben fémdomborítással is elkészült, Berán Lajos szobrászművész tervezte. Az avató ünnepségen megjelentek a város polgári, egyházi és katonai vezetői, a volt ezredtagok - közöttük Stanagoray Stanoilovits István, 1914-es ezredparancsnok, ekkor már ny. altábornagy - továbbá a testvérezredek, a cs. és kir. 34. (kassai) gyalogezred és a m. kir. 10-es honvéd gyalogezred volt katonái. Az ünnepségre sokan levélben vagy táviratban küldték el üdvözletüket. Az avató beszédet Hunfalvy Elemér alezredes tartotta. Abból a megrázó tényből indult ki, hogy három ezredet is kitenne azoknak a létszáma, akik a frontokon töltött 50 hónap alatt életüket vesztették, majd így folytatta: „Ez az emlékmű hirdesse, hogy az ezeréves magyar katonában nemzetünk sohasem csalatkozott, hogy