Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)

korlatán, hogy a pikszisben lévők egymás között cserélgették a hitközségi hivatalokat.

31 A történtek nyomán maguk a megválasztott vezetők is eltérő módon értékelték a kialakult helyzetet, 1866. február 17-én lemondó nyilatkozat érkezett Borsod vármegye alispánjához. A meghasonlott elöljárók sorai a válság prózai oldalának, a közönséges hatalmi viszályoknak az egyéni, belső motívumait tárják elénk: „alólírtak, mint a helybeli héber hitközség jelenleg hivataloskodó elöljáró és képviselői testületének egy része, kik ezen testületnek múlt évi június 19-én a község tetemes részének semmi körülmény alatt meg nem tagadható választói ős jogábólik kiküszöbölésével lett megválasztásakor mind a mellett, hogy a község ezen, általunk sem helyeselt választást jogosan kifogásolta, ebbeli állomásainkat egyedül azon remény által kecsegtetve fogadtuk el, mikép községünknek oly szükséges átalakulását elősegíteni, s így áldásteljes mködésünk gyümölcsöző eredménye által a legszentebb jogában sértett községgel ebbeli sérelmüket elfedtetve az eszmék tisztulását, a jó egyetértés helyre állítását, a közjó szilárd alapjának megfektetését és a haladás még mindig járatlan útjának megtörését lehetővé tenni hittük. Ámde mély fájdalommal kell kijelentenünk, mikép szép reményeink csak álmok valának miután ezen testület nem a község általános óhajának, a közbizalomnak kifolyása, tehát igen természetes, hogy ennek legczélirányosb intézkedései is a község általános ellenszenvvé és bizalmatlanságán hajótörést szenvedének. Azonban vérző szívvel tapasztaltuk, mikép ezen testületben néhány tag, túlnyomó befolyás gyakorlásával, minden tekintet nélkül a községnek ép oly jogos, mint indokolt kívánalmaira, kényük kedvük szerint intézkedtek..., így a szakadás a községben mindinkább növekszik, a háztartást fedező források apadnak... Ennélfogva szent kötelességünknek ismerjük állásunkróli visszalépésünket.. ."

32 A „szabad választás keserű emlékét a kidolgozandó hitközségi alapszabályok aktualizálásával igyekeztek feledtetni a hivatalukat megtartó elöljárók és képviselők. Javaslatukra választhatott a község - valóban szabadon - egy harminctagú bizottmányt, amely rendeltetése szerint a hivatalban maradt vezetőséggel együttműködve dolgozta volna ki a hitközségi alapszabályokat. E szolid demokratizáló gesztus nem csillapíthatta az évtizedes indulatokat. A harminctagii bizottmány valóságos ellenkormánnyá vált, a kántor kérdés rendezése után sem volt hajlandó 31 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 1662/1864. 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 435/1867.