Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)

(kántor) 20 megbízatásának ideje letelt 1866 augusztusában, az ortodoxia új előimádkozol követelt, az elöljáróság viszont a neológ szellemiségű kántor marasztaláán mesterkedett. Az egyházfi elhagyta a várost, távo­zását - mondván, hogy Szegeden vállalt állást - az elöljárók végleges tényként hangoztatták, az elégedettlenek viszont csak az időhúzó takti­ka részének tekintették a fejleményeket és új választást követeltek. A túl­fűtött érzelmek és a tetlegesség esélye miatt nem lehetett tovább halo­gatni a probléma lezárását. Az általános bizalmatlanságról tanúskodik a felmerült igény, mely szerint a hitközségi tagok kikézbesített szavazó­lapok eszközlésével választhassank új kántort. A hatóság végül hagyo­mányosabb eljárást, ún. golyózást engedélyezett. A szavazásra jogosul­tak augusztus 12-én kézhez kaptak egy-egy golyót, amit az általuk tá­mogatott jelölt fiókjába helyeztek; így kapott a prágai Beuer egy, a nagy­váradi Glóck 47, az újvidéki Barmann győztesként pedig 93 darab sza­vazatot és ennek megfelelően lett ő az új miskolci kántor. 21 Napirenden maradt a kórus kérdése. Pollák Móric hitközségi elöljá­ró legalábbis állította, hogy „az ismert pártvezérek által felbőszített el­lenpárti töredéknek más kívánsága nincsen, mint az, hogy a karénekes isteni tisztelet az új templomból végképen kiküszöböltessék". 22 Gyanít­hatóan, nem volt teljesen igaza, mert a források alapján lényegesen ösz­szetettebbnek tűnik a hitközségi probléma. A hatósági feljegyzések jelle­gükből fakadóan, keveset árulnál el az ellentétek ideolgóigiai szem­pontjairól, egyes tisztviselőknek viszont az volt a benyomása, hogy az elöljárók szándékosan túldimenzionálták a probléma vallási eredőit. Ta­nulságos e tekintetben az 1867. március 12-én kelt és az alispánnak cím­zett jelentés szövege: „az elöljáróság és igazgató bizottmánynek fő ag­godalma s túloldali párt azon, talán képzelt trekvése, mintha a nagy ál­dozattal emelt s a jelen kor kívánalmaihoz idomított új ima házukban az isteni tisztelet jelen módoni gyakorlata fenyegetve lenne, mely új imaház építése s az abban megalapított módbani isteni tisztelet gyakorlása gene­rális közgyűlésükben határoztatott el és meghagyattot a régi zsinagóga tellyes épségben s szertartásában, (így) ... képzeitnek mondám az illetők ezen aggodalmát, azért mert az ellen párt tekintélyesebb tagjai ezt 20 A kántor (jiddisül házn, héberül sliah cibur) képesség eés mentalitása alapvetően meghatározza a szertartások jellegét, funkciójának súlyát tükrözi, hogy ma már a háznok világszövetséget alkotnak, a legtehetségesebbek számára hangversenyek is ké­szülnek. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/d. 1318/1866. 22 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 435/1867.

Next

/
Thumbnails
Contents