Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)

pedig ezen felül további 2000 forintot is összeadtak évente, az új templom építésére. Pontosabban, az alapkoncepció szerint kellett volna a fenti módon előteremteni a szükséges pénzt, - látni fogjuk -, a gyakorlatban nem teljesen a tervezettnek megfelelően alakult az adakozás. A szervezéssel kapcsolatosan is korán gondok jelentkeztek, a hitközségi vezetők túlságosan nagyvonalúan kezelték a befolyó jövedelmeket és már az építkezés kezdetén anomáliák keletkeztek a pénzalap körül. Visszafogottan, adminisztrációs hibának tekinthetjük, hogy Grünfeld Ignác elöljáró mindennemű átadás-átvételi okmány nélkül hagyta utódjára, Resofszky Gyulára a khíle pénzügyeit. A megfelelő könyvelés hiánya visszaélésekre adott alkalmat: Grünblatt Lipót községi jegyző 1861 augusztusában 3364 forintot vett el az építési alapból és az összeget „saját szükségére fel is használta"; ráadásul Resofszky Gyula és Patzauer Lipót számadásai sem bizonyultak egészen pontosnak. A vármegyei vizsgálat felfedte a „hiányosságokat", Grünblatt Lipót ellen bűnvádi eljárás indult és az egykori községi jegyzőt az elmarasztaló ítélet nyomán be is börtönözték. A kínos eset kapcsán kötelezte a hatóság az elöljáróságot, hogy minden év végén terjessze fel az imaházi számadásokat a megyei szervhez.

15 Ami pedig a zsidóságon belüli visszhangot illeti, nos, elképzelhető és adatolt, hogy a templomépítés pénzügyi háttere alaposan megtépázta az elöljáróság tekintélyét. A gazdasági elit presztízse szintén hanyatlott, mivel a közrendű zsidóság 1855-től - még az előre megállapított nyolc éven túl is -, 1864-ig fizette az emelt gabellát, a vagyonosok viszont az éves 2000 forintnyi extra hozzájárulást egyáltalán nem folyósították 1863-ig, akkor egy összegben prezentálták a 16000 forintot, az időközi kamattól azonban így elesett az építési alap.

16 Rövid időre feledtette a viszályokat a Kazinczy utcai zsinagóga alapkövének ünnepélyes letétele és a nagyszabású esemény megmozdította az egész várost. Örömteli felidézni a miskolciak hozzáállását: Bükk Zsigmond vármegyei alispán rakta le a zsidó templom alapkövét és az ünnepi hangulatot a helvét hitvallású főgimnázium kórusának közreműködése is fokozta. Gyakran idézett, mégis kihagyhatatlan a városi képviselőtestület reakciója: „a helybeli izraelita közönség felhívó levele olvastatott - melyben a Nagy Boldog Asszony és Kazinczy utcák között építendő imaház alapköve letételének f. hó (április, K. K.) 15-én véghez menendő ünnepélyem részvételre a képviseleti bizottmányt felis B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 2457/1862. 16 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 435/1867.