Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)

akkulturációnak kedvezett. A kortárs szereplők is így látták, amikor az ortodoxia a Sulchán Aruch

5 rendelkezéseit olvasta az ellentábor fejére, neológ oldalról gykorta kapta azt a választ, hogy könnyű vidéken megtartani a szombatot.

6 A falu-város relációban viszont továbbra sem tudjuk elhelyezni az egy adott településen belüli viszályokat. A létező mentalitásbeli különbségeket, ezeknek függvényében fokozták a keresztény közeg elvárásai és hatalmi megnyilvánulásai: a zsidó elit szorosabb kapcsolatokat tartott lakóhelyének nem zsidó társadalmával, gyorsabban „magyarosodott" és a hatóságok a konzervatív zsidósághoz képest privilegizált helyzetet biztosítottak az „asszimilációs társadalmi szerződést"

7 elfogadó izraeliták számára. A haszkalah, a zsidó felvilágosodás szülte integrálódási igény hitéleti, kultúrtörténeti különbségeket eredményezett a 19. század előtti, időtlen identitásbéli egységben. Bomlasztóan hatott a neológia vallási reformtörekvése, amely az izraelita templomi berendezést és szertartási elemeket közelítette a keresztény hagyományokhoz. A hitbéli meggyőződés eltérései mellett a státuszban és anyagi kondíciókban megnyilvánuló társadalmi különbségekből, esetenként személyes konfliktusokból állt össze a viszályok prózaibb, hétköznapi háttere, és - ahogyan a miskolci részletek mutatják -, a motívumok sokféleségében nehéz rendszert találva eligazodni. A hitközségi szakadás miskolci előzményei A kutatásnak forráshiányból fakadó restanciája van a miskolci zsidóság reformkori mentalitásának, általános szellemiségének elemzése terén. Ismeretlen a haszidizmus

8 és a héber felvilágosodás helyi története és egyáltalán, adatolatlan, hogy a 19. század első évtizedeiben ha5 Sulchán Áruch: „Terített asztal", 16. századi zsidó törvénytár, Josef Karo (1488-1575) műve. Egységesítő a rabbinikus törvénykezést, egyértelműen szabályozza napjainkban is az ortodox zsidó élet összes mozzanatát. 6 Gyurgyák ]., 222. p. 7 Asszimilációs társadalmi szerződés: Karády Viktor frappáns megfogalmazása a magyarosododás fejében jogokat biztosító keresztény elit és az asszimilálódó zsidóság íratlan viszonyára vonatkozóan, például Kardáy V. 2001. 8 A pietista haszidizmus mozgalma Podóliából terjedt szét a Kárpátokban és korán feltűnt a magyar részeken is, elsősorban Máramarosban és a zempléni Hegyalján. Tanítása szerint a zsidó lét önmagában, a szent könyvek beható ismerete nélkül is érték és ezzel vallásos öntudatot adott a szegénysorsú vidéki, nem ritkán analfabéta zsidóknak. A hasszidizmus irodalma kiterjedt, zempléni történetével kapcsolatosan is számos érdekességet olvashatunk Schön Dezső: „Istenkeresők a Kárpátok alatt" (1997. Bp.) c. művében.