Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Prókai Margit: A miskolci nyomdászat és könyvkiadás a 19. század második felében

szerint: „Starnberger Bernát könyvkereskedő 1886-ban berendezett könyvnyomdája Lipót fiának kezébe került s 1928-ban megszűnt."

23 Rácz Ádámhoz hasonló szerkesztői-újságírói ambíciói voltak a festőművész fiának, ifj. Váncza Mihálynak. Szendrey adatai szerint 1884ben ő alapította a „Hölgyvilág" című szépirodalmi hetilapot, szerkesztője és kiadótulajdonosa az 1883-ban indult, hetente háromszor megjelenő „Miskolcz és Vidéke" című társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lapnak. Ugyanettől a dátumtól kezdve egyidejűleg az 1875 karácsonyán indult „Miskolcz" című hetente kétszer megjelenő lap felelős szerkesztője. Wesselényi Géza kiadói és nyomdászi munkásságáról is csak „szórvány" adatok ismertek. Ezek szerint 1891-ben Szepessy Mátyással együtt a „Miskolczi Lapok" kiadója. 1892-ben Wesselényi és König adta ki a „Szabadság"című politikai, közgazdasági és tanügyi profilú hetente kétszer megjelenő lapot. 1894-es indulású a „Borsodi Hírlap", melynek kiadója és nyomtatója is Wesselényi Géza volt. Nyomdája korábban Forsterrel és Gedeonnal társulva is működött. A társtulajdonosságból nőtte ki magát id. Ludvig István nyomdája is, aki Gyuláról került a miskolci Forster nyomdába betűszedőnek. Hiába küzdötte föl magát kitartással és szorgalommal a tulajdonosságig, 1938-ban szegényen halt meg. Nyomdák és kiadványok A miskolci nyomdászattörténeti irodalom is jól illusztrálja, hogy a 19. század második felében a technika és részben a közlekedés (vasút 1859-től) gyors fejlődésével nemcsak a nyomdák száma nőtt meg ugrásszerűen, hanem a kiadványoké is. A kiadványtípusokon belül ez a korszak az időszaki kiadványok fénykora. Országosan is rohamosan nő a sajtóorgánumok száma: „1850-ben 15, 1855-ben 26, 1860-ban 44, 1867ben 119, a kiegyezés utáni időben pedig már 266 volt az összes magyar nyelvű lapok száma."

24 2

3 Szűcs A., 1948.18. p. 24 Fülöp G., 1980. 78. p.