Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Prókai Margit: A miskolci nyomdászat és könyvkiadás a 19. század második felében

Nyomdájában készült 1862-től a Miskolczi Tudakozó Intézeti Értesítő, melynek kiadója és tulajdonosa Falkenstein Ignácz volt. Ennek a helyére lépett 1866-ban a Borsod-Miskolczi Értesítő, mely 1880-ig jelent meg heti közlönyként Rácz Ádám szerkesztésében. Forster Rezső, az „árvízhozta nyomaász" Forster Rezső 1833-ban született Cegléden. Tanoncéveit Kozma Vazul pesti nyomdájában töltötte 1847-1850 között. Mestere az a Fries József volt, aki Csöglei Tóth Lajos nyomdájának egyik első inasa volt 1842től. Frics a szabadságharc alatt nemzetőr volt, majd „Kossuth Hírlapjának" szedője lett. Tanítványa, Forster Rezső külföldi útjait követően Pesten dolgozott a miskolci származású Herz Jánosnál, később Wodiánernél. 1860-ban vette bérbe a sárospataki református főiskola nyomdáját, de hat év múlva visszament Pestre, ahol a Légrády testvérek nyomdájában üzletvezetőként dolgozott. „1878 augusztusában vette át Rácz Ádám nyomdáját, közvetlenül az árvíz után. Sokáig úgy is nevezték, hogy „árvízhozta nyomdász"."

20 Forster Rezső eleinte energikusan látott a nyomda szervezéséhez, aktívan részt vett Rácz Ádámhoz hasonlóan a város közéleti tevékenységében. Nemcsak nyomdász és laptulajdonos volt, hanem szerkesztő is. 1884-ben ő adta ki Miskolc első vicc-lapját, a „PitypaIatty"-ot. A néhány szám után megszűnt lapnak szerkesztője, tulajdonosa és nyomdásza is Forster volt egy személyben. A Forster nyomda nevezetes könyvterméke a tanulmányban is hivatkozott Szendrey-féle várostörténeti monográfia első kötetének megjelentetése. Itt nyomtatták a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos közlönyét 1880-tól, „Közgazdaság" címmel. Később Forster energiáit, Deutsch Dávidhoz hasonlóan, jobban lekötötte a borászkodás. Híres fehér boraival arany érmet nyert az 1888. évi miskolci borkiállításon. A Forster nyomdával zárul a miskolci 19. századi nyomdászattörténetnek az a korszaka, amellyel megszűnik az a tendencia, hogy egy-egy nagy nyomda egy-egy nagy nyomdászegyéniség nevéhez kapcsolódik. A század következő és utolsó húsz esztendejére az jellemző, hogy a sok kis nyomdatulajdonos igyekszik társulni, hogy vállalkozását és érdekeit jobban tudja képviseltetni a nyomdaiparban. Az országban a század második felében már félszáz nyomdai részvénytársaság is működik. 20 Szűcs A., 1948.16. p.