Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története
Sándor a tízes évektől bátyjához hűtlenül, már gyakrabban túrázott egy másik Zsigmonddal, bizonyos Freuddal. A bécsi professzorral bebarangolták az Alpok vadregényes tájait, a történelmi Itáliát s eközben hol gombát, hol régiségeket gyűjtöttek. 66 A korabeli viszonyok között sportembereknek számítottak, az egészséges életmód mai kritériumainak mégsem felelne meg egészen az életvitelük. Elsősorban a nikotinszerelem miatt, ami a professzor esetében volt „lángolóbb": Freud ugye elképzelhetetlen a szivarjai nélkül. Tudjuk, hogy Ferenczi is dohányzott. 67 Ami az italozást illeti, csak diszkrét kvaterkázásokról számolhatunk be. Amerikai útjuk során még a kérlelhetetlenül antialkoholista Jungot is sikerült rávenniük, hogy igyék meg velük egy jó pohár bort. 68 Ferenczinek egyébiránt nem volt mindig azonos az alkoholfogyasztással kapcsolatos vélekedése. A Jövendő és az Absztinens c. folyóiratokban 1903-1908 között több alkoholellenes írása jelent meg, 1905 szeptemberében pedig jelen volt a Budapesten megrendezett, X. Nemzetközi Alkoholizmus Elleni Kongresszuson. A szeszesitalok ellenségeként gyanítható, hogy kerülte az alkoholfogyasztást. A korábban említett amerikai úton - 1909-ben Jones beszámolója szerint már ivott bort. Következő évi tanulmányában pedig, ha csak mellékvágányként, mégis, közvetve az absztinentizmusról formált negatív véleményt : „(...) a neurotikus férfiak impotenciájának megfelel a társadalomnak sajátságos és mindenekfelett természetellenes aszkétizmusra való hajlandósága (absztinentizmus, vegetarizmus stb.)... A társadalom betegségeinek orvossága nem lehet más, mint a leplezetlen belátás az ember igazi és teljes egyéniségébe." 69 Ferenczi elítélte a „diétás" túlzásokat, pedig ő maga tragikusan sokat betegeskedett. Törékeny fizikuma miatt már az iskolából is gyakran hiányzott s az érettségit megelőző két év bizonyos szakaszaira a tornaórák látogatásának kötelezettsége alól fel is mentették. Felnőttként 1917ben, a tüdőtuberkolózisa és Basedow kórja által kényszerítve, három hónapon át feküdt egy szanatóriumban. 70 Korainak mondható, 1933-ban bekövetkezett halála a betegágyban érte. A szenvedés szorításában megőrzött életigenléséről Márai nekro66 DÉNES ZS. 1970. 12. p. 67 Ferenczi maga tudatja ezt velünk: „a páciens (...) látja, hogy én ülök mögötte, dohányzom (...)" Ld. Lelki problémák... 1982. 414. p. 68 JONES, E. 1973. 352. p. 69 FERENCZI S. Pszichoanalízis és pedagógia. In. Huszadik Század, 1910. XI. évf. 21. köt. 1-2. szám 70 HARKÓ V. 1973. 2916.