Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Sándor István: Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában. (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből)

jelentésében

34 a képviselők négy szakosztályba történő besorolását javasolja, ezek: közigazgatási, gazdászati, rendőri és jóléti-szépítészeti. Az egyes szakosztályokat öt, négy, három valamint két alosztályra bontja. Horváth Lajos a közigazgatási szakosztály ötödik, nevelésügyi alosztályában kap helyet. Október végén az Egri Magyar Királyi Pénzügyi Felügyelőség megkeresést intéz Miskolc városához. Ebben felszólítja, hogy a fogyasztási adót a kővetkező évre bérelje ki, vagy váltsa meg. A felszólítás ellen november elején tiltakozásának ad hangot a közgyűlés. Véleménye szerint az említett adónem törvénytelen, s rá vonatkozóan semmiféle minisztériumi rendeletre nem történik hivatkozás. „Hogy ily félszeg intézkedések jövőre fel ne merüljenek, s ez által is a

1 kedélyek felzaklatására alkalom ne nyújtassék."

35 felkéri az országgyűlési képviselőket, interpellációval forduljanak a pénzügyminiszterhez.

36 Ebben a kérdésben azonban a közgyűlés tájékozatlannak bizonyult. A képviselők ugyanis válaszlevelükben

37 arról értesítik a főbírót, hogy magától a pénzügyminisztertől kapott információjuk szerint a felügyelőség országos miniszteri rendelet értelmében járt el. Ezért aztán a kért interpelláció benyújtását nem tették és nem is tehetik meg. A kedvezőtlen helyzetet a közgyűlés december 9-én kénytelen tudomásul venni. Horváth Lajos szerepe Miskolc városának a diósgyőri királyi koronauradalomtól való függetlenedésében Miskolc fejlődését évszázadokon keresztül behatárolta az a jogi körülmény, hogy a töröktől való felszabadulása után nem kapott szabad királyi városi rangot, hanem közvetlenül a kamara igazgatása alá került, illetőleg a diósgyőri királyi koronauradalom mezővárosa lett. A földesúrnak tett szolgáltatásait a XVIII. század elején sikerült ugyan negyven évre megváltania, de az 1775-ben megkötött Grassalkovich-szerződés ismét visszavetette alárendelt helyzetébe. Az oppidum politikai elitje ekkor indította el küzdelmét a szabad királyi városi jog elnyeréséért, amely egészen a XX. század elejéig tartott, s csak fokozatosan hozta meg a kívánt eredményt. Az 1832-36. évi reformországgyűlésen meghozott községi törvények alapján Miskolc rendezett tanáccsal felruházott vagy M B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/b. 1. doboz, 81/1867. alapsz. 35 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. 2. köt. 111. jkv. sz. 36 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. 2. köt. 111. jkv. sz. 37 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/b. 1. doboz, 138/1867. alapsz.