Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Sándor István: Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában. (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből)

császár két ízben is reformálni próbált. Előbb az 1860. október 20-án kibocsátott ún. Októberi Diploma, utóbb az 1861. február 26-án kiadott ún. Februári Pátens, illetve a hozzájuk kapcsolódó rendeletek igyekeztek a feszültségektói terhes helyzeten enyhíteni. A legfelső kéziratok azonban minden alkotmányos mozzanatuk ellenére sem voltak képesek beváltani a hozzájuk fűzött uralkodói reményeket, hiszen a jogaitól önkényesen megfosztott ország elégtelennek találta a bennük foglalt részleges engedményeket és szembefordult velük. A két alkotmányozó kísérlet és a rendeletek mégis elértek valamit. 1848/49 után most először ülhet össze a parlament, alsóbb szinten pedig, megragadva a kínálkozó alkalmat, ismét megkezdik működésüket a grémiumok. Miskolcon 1861. január 3-án kerül sor az ún. alakító közgyűlésre. Célja a '48-as törvények szellemében történő alkotmányos berendezkedés megkezdése. Ennek első lépése a tisztújítás, amelynek levezetése a választási elnök feladata. Erre az egybegyűltek egyhangúlag a tisztességben (és hozzátehetjük: tisztségben) megőszült, nagy tekintélynek örvendő Palóczy Lászlót választják meg. A felkérésével és válaszának (ami egyébként igenlő lett) meghozatalával megbízott küldöttségben Horváth Lajos is helyet kap.

16 A február 25-én tartott közgyűlés egész munkanapját a leendő országgyűlés, illetve a választások tárgyának szenteli. Ekkor kerül ugyanis felolvasásra az országgyűlésre szóló „O Cs. Kir Felségének Miskolcz városához mint külön álló törvény hozó testülethez leküldött Királyi meghívó levele".

17 A képviselőtestület az alkotmányos jövőben bízva nem habozik kijelenteni, hogy politikailag az 1847/48-as törvényes alapon áll és attól soha nem tér el. A leiratot éppen ez okból kifolyólag több ponton is sérelmezi. Helyteleníti, hogy azt nem a belügyminiszter ellenjegyezte, hogy az országgyűlés megnyitását megelőző előkészületek befejezésére nincs kijelölt határidő, hogy a képviselőválasztás elé (az 1791. évi XI. tc. alapján) utasításokat szab és hogy az országgyűlés megtartását nem Pestre, hanem Budára teszi. E momentumok miatt a testület elhatározza, feliratot intéz az uralkodóhoz, felkérve őt, hogy a jövőben hallgasson a közvéleményre, mely mindig is ragaszkodni fog az 1847/48-as törvényekhez. A felterjesztés megfogalmazásában Horváth is részt vesz.

18 A közgyűlés a képviselőházi választások előkészítésére és lebonyolításának vezetésére központi bizottmányt ala-