Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Sándor István: Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában. (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből)
Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből) SÁNDOR ISTVÁN Horváth Lajos a XIX. század azon nagy egyéniségei közé tartozik, akik szinte egész életüket a helyi és országos közéletben töltötték. Horváth közszereplésének nem csekély idejéből jelen tanulmány az 1860-as, 1870-es évbeliekkel foglalkozik. Ha közéleti tevékenységét kronológiailag osztjuk fel, akkor ez a húsz esztendő annak második harmadát teszi ki. A szerző választása azért esett erre a harmadra, mert az a véleménye, hogy az ehhez tartozó évek különös fontossággal bírnak mind Horváth Lajos, mind Miskolc, de - hozzátehetjük - az ország szempontjából is. Ebben az időszakban lesz Horváth a város országgyűlési képviselője, politikai életének állandó szereplője. Az országban ekkor bekövetkező események és meghozott törvények helyi szinten való lecsapódása pedig a város életében történt változásokkal együtt a polgári kibontakozás megindulását eredményezi. A tanulmány első fejezete Horváth Lajos életét és pályafutását foglalja röviden össze, abból a célból, hogy képet adjon annak azon részéről is, melyek a témaválasztás miatt a dolgozatba nem kerültek bele. A második fejezetben foglaltak megírását közjogi szempontok indokolhatják. Az önkényuralom időszakán belül 1860/61 egyfajta reform éve volt országos és - ahhoz szorosan kapcsolódva helyi szinten egyaránt, még akkor is, ha az uralkodó reakciója miatt epizódnak tűnik csupán. A '67-es közjogi kiegyezés már nem reformálni próbált a fennálló állapotokon, hanem új alapokat fektetett le, amelyek évtizedeken keresztül időtállónak bizonyultak. A szerző véleménye szerint mind a sikertelen egyoldalú kísérlet, mind a sikeres kompromiszszumos megoldás miskolci megjelenése még abban az esetben is érdekes lehet, ha bemutatásuk egyetlen személy kiemelése miatt eleve nem lehet teljes. A további fejezetekben egy-egy olyan folyamat vagy esemény került kiemelésre, amelyek az érintett időszakban Miskolcra nézve nagy horderővel bírtak. Ezekben az években váltja meg magát a város a diósgyőri királyi koronauradalom által gyakorolt földesúri jogok alól, egyesül de jure Mindszent kisközséggel és sújtja történetének legnagyobb árvize. A tanulmány vonatkozó részei arra keresik a választ, hogy egy helybeli országgyűlési képviselő hogyan járult hozzá az említett folya-