Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Hőgye István: Puky József Kassán őrzött irathagyatékának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci vonatkozású darabjai

bői látszik valami ragyogó téllel nem dicsekedhetünk. Barátságos szűkebb összejövetelek történtek. Én a legszűkebb körben maradtam, t:í. szobám négy falai közt. A követi bálokban részt vettem. Otthon - hallom, bár rendes levelezést senkivel nem folytatok, hogy - kellemetlen súrlódások vannak. Kíváncsiak vagyunk a gyűlés eseteire, bár ne esete volna, hanem folyama. Miskolcznak nemcsak házai, de térképe is megégett, sajnálnám, ha Borsod eddigi szelleméről, s jelleméről is azt kellene hallanunk. E megye régóta fenntartja jó hírét, más megyék után bukdosnak, talán a sor erre is rájön. Isten óvja meg tőle! Vagyok mint voltam szerető barátsággal Szemere Bertalan." A levél címzése: Tekintetes Dominkovich Lajos házi pénztárnok úrnak Miskolc. A levélen Szemere viaszos, címeres pecsétlenyomata. Az iratok jelzete a Puky gyűjteményben [Fasc. 267. No. 270.] A híres történetírók sorában Thaly Kálmán kéziratos műveit is megtaláljuk, pl. br. Orlay és gr. Serényi családról készült, 32 oldal terjedelmű iratát, ill. A zsibói csatamezőn c. 10 versszakos versét, melyre a gyűjtő rávezette: „A csata 1705. nov. 11. Károlyi miatt a magyarok 4000 embert és 28 ágyút vesztettek." Ugyancsak Thaly kéziratában: „Jellemrajz Mikes Kelemenről." [Fasc. 267. No. 280.] Herman Ottóval jó barátságot tartott Puky József, bizonyítják levélváltásaik és sokszori találkozásuk, eszmecseréjük, a nagy természettudósról írt hírlapi cikkek 1900-1912-ig, melyek Herman Ottóról eddigi ismereteinket gazdagíthatják. A levelezésekben fontos szakmai kérdésekről esik szó, pl. 1900. nov. IL, a félegyházi piacról, Herman Ottó látogatásáról, 1903. ápr. 29. a népi fazekasságról, 1904. nov.21. a nyenyeréről, vagy tekerőlantról, 1906. márc. 4. a pákászatról. [Fasc. 258. No. 46.] A Puky-féle gyűjtemény legérdekesebb darabjai az írókra, költőkre vonatkozók és verses kéziratok. A régiek közül a már korábban felsorolt Zrínyi és Csokonai mellett Kazinczy Ferencre több irat vonatkozik. Váczy János, a híres Kazinczy kutató 1903. jún. 28-án írt Pukynak Kazinczy levelek kutatása ügyében, melyből megtudjuk, hogy a Csávolszky kanonoknál lévőket ismeri és fel is használta. [Fasc. 261. No. 104.] Másik két Kazinczy levelet is találunk, egyiket Berzeviczy Gergelyhez írt a költő 1810. júl. 23-án, a másikat pedig, mint Abaúj vm. aljegyző készített 1785. júl. 2-án, Zsujtán, Kársa Mihály és a közösség temetőhely kijelölési vitája miatt. [Fasc. 265. No. 199.] Berzsenyi Dániel levele Nikláról, 1825. máj. 3-án és kötelezvénye az evangélikus liceum tanítójának bérezéséről [Fasc. 263. No. 143].