Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Hőgye István: Puky József Kassán őrzött irathagyatékának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci vonatkozású darabjai

A felsorolt közgyűjteményeknek átadott iratok hiányával maradt meg az a töredékében is nagyon jelentős irategyüttes, amelyet halála után a kassai múzeum őrzött és jelenleg az Abaúj-Torna vármegyei levéltárban található. A gyűjteményről Andrási László levéltáros 1990-ben készített részletes leltárat, darabjegyzéket, melynek segítségével kutatható a hagyaték. Puky József a vásárolt, kapott és szerzett iratokra megjegyzéseket tett, amelyek tájékoztatnak eredetükről, arról, hogy milyen úton, módon került birtokába. A Félegyházi Híradóban 1903. márc. 29-én számolt be arról, hogy Kada Elek kecskeméti polgármester a városba látogatva ajándékozta neki Katona József saját kezű jelentését, amely két és fél oldal terjedelemben tájékoztat egy neves kecskeméti közéleti ember, Svitz János haláláról.. A gyűjtemény [Fasc. 266. No. 231.] Munkácsy Mihály két levelét tartalmazza, melyről megjegyezte, hogy a festő akkor írta, amikor Szegeden járt csikós alakot keresni egyik festményéhez. A leveleket dr. Jenovay Dezső, kiskunfélegyházi ügyvédtől szerezte. A Fasc. 267. No. 316. jelzetű iratra, amely Zrínyi Miklós kéziratokat tartalmaz, ráírta „Bécsből Kende Sándor könyvárustól szereztem 1894-ben". A Zrínyiekkel sokat foglalkozott, hiszen az iratok között megtalálhatók Lehoczky Tivadar Zrínyi Ilonáról írt munkája, a Zrínyi ünnepségekre vonatkozó cikkek, írások. Czuczor Gergely: Fölhívó c. 13 versszakos, 1847-ben készült eredeti kéziratán [Fasc. 263. No. 155.] a következő cenzori jelzést olvashatjuk: „Nem divatlapba való, de még politikában sem jártas. Kovács cenzor 1847." A kézirat származására Puky megjegyezte: „Antiquáriustól vettem, az Egressy Gábor hagyatékából származik." Egressy Gábor hagyatékából került hozzá két Kazinczy Gábor levél is 1859-ből, egyiket Pestről, másikat Kolozsvárról írta a jó barát. A leveleket Jakabfalvy Gyulától szerezte. A Fasc. 257. No. 24. gyűjteményi darabból tudjuk, hogy a debreceni Csokonai Körnek 1906-ban küldte el a Puky Istvánné Székely Julianna felett tartott halotti beszédet, mely 1781-ben készült. A beszéd Csokonai barátja édesanyjának érdemeit méltatta. A Fasc. 263. No. 154. Csokonainak tulajdonított kézirathoz a következő megjegyzést tette: „E kéziratot kaptam Tűzberki Kóczán Ferenctől, akinek anyai nagybátyja Puky István, Csokonainak személyes jó barátja volt." A feljegyzés szerint tehát Csokonainak az alábbi két versét a Puky család őrizte meg. A versek ed-