Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kende Tamás-Somorjai Lehel: Adatok a kommunista párttagság kérdéséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1948 között

szervezetek helyreállításának eredményeként" 3336 főre nőtt a ténylegesnek feltüntetett párttagság.

38 A valós párttagság megállapítása, illetve bejelentése sokban függött a lokális viszonyoktól és a jelentések íróinak személyiségétől, hozzáállásától. Mint azt Ács Lajos, a három vármegye instruktora a Központi Vezetőség Szervezési Osztályának részéről az 1947. június 23-ai osztályértekezleten kifejtette: „a pártszervezés munkáját és a hatékony kádermunkát akadályozza az a körülmény, hogy a megyei vezetőségek kicsik és kissé álmosak". Kifejezetten idegenkedtek, Ács megállapítása szerint, a helyi pártvezetők a máshonnan érkezett káderek beállításától, különösen, de nem kizárólag a budapesti káderektől ódzkodtak. Ez a látens konfliktus valódi botrányokká is válhatott, mint azt a szikszói járás (Abaúj-Torna) párttitkárának sorsa is mutatja. Orosz István 1947. március 25-én írta első és egyben utolsó járási titkári jelentését a megyei bizottság számára. A fiatal miskolci (diósgyőri) munkáskáder jelentéséből kényes adatokra is fény derült. A járás 22 községéből csak 17-ben volt pártszervezet, melyek közül is csak 4-5 „helyen számítanak a község életében, mint komoly tényezők." Megállapítása szerint a járásban a szervezeti élet hiánya miatt „a dolgozó szegény parasztok kiszolgáltatottak a régi rend híveinek". Járási titkárként első feladata volt - ahogy ő fogalmazott - „a statisztikai stabilizáció". Ennek során, mint írta „megállapítottam, hogy az eddigi jelentések nagy része a valóságtól eltérően lettek kiállítva, az innen jelzett 600 taglétszámból a konkretizálás folyamán mindössze 332-t sikerült összeszedni, ebből azonban levonandó a március l-e óta beiratkozott 40, és a februárban szintén belépett 80 tag," Orosz István szavaival élve „a kartonok dzsungelében" folytatott tisztogatása során olyan adatokra bukkant, melyek szerint egy-egy névre 4-5 személyi karton is ki lett állítva, továbbá, hogy elhunyt személyeket is nyilvántartottak aktív párttagként.

39 Orosz István a megyei pártarchívum irataiban később, mint a szikszói pártmunkában szellemileg és idegileg tönkre ment ember kerül elő, pártmunkáját feladva önként jelentkezett a diósgyőri bányagépgyárba fizikai munkásnak, mert úgy vélte, hogy ott hatékonyabban tudja a kommunizmus ügyét szolgálni. Későbbi levelezésekből kiderül, hogy abaúji volt elvtársai Diósgyőrben is utána nyúltak, följelentették. 38 B.-A.-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 47. f. 174. öe. 39 B.-A.-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 47. f. 96. öe.