Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kende Tamás-Somorjai Lehel: Adatok a kommunista párttagság kérdéséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1948 között

elejére szűkítik.

7 Mindezek mögött konkrét, a bolsevik típusú centralizált párt tudatos politikáját sejtik, mely szerint az általuk különösen kihangsúlyozott vidéki pártszervezetekben előforduló, a valóságosnál nagyobb taglétszám a helyi hatalmi szervek meghódításának eszköze volt. Úgy a hazai párttörténeti szakirodalom, mint a nemzetközi vonatkozó irodalom átvette a fenti adatokat és az adatok mögötti feltételezett politikai szándékot, hisz nem is tehettek másképp, mert úgy az „üdvtörténeti jellegű" hivatalos párttörténeti, mint az összeesküvéseket feltételező és azokat adatoló nyugati szakirodalomban egy és ugyanaz az „idealizált", leninista, szigorúan hierarchizált, központilag irányított bolsevik típusú párt képe szerepel. Mindkét megközelítésre jellemző, hogy kizárólag a kommunista pártok legfelsőbb vezetőivel, a pártok hivatalos ideológiájával, propagandájával és a központi pártszervekkel foglalkoznak. Ezen okokból az országos összesítő statisztikát - annak az 1947-48 fordulóján kibukó hibáival együtt is - egyetemlegesen vették át.

8 A párt tagságának mennyiségi növekedése mögött mindkét típusú historiográfiai megközelítésben tudatos politikát és a „csak a kommunistákra jellemző" szervezettséget és hatékony - minden esetben a központból irányított - propaganda sikerét látták és láttatták. Általánosan elfogadott, hogy a két munkáspárt egyesítési kongreszszusa után megalakult Magyar Dolgozók Pártjának 1. 128. 130 fő volt a kezdeti taglétszáma.

9 7 HABUDA M. - RÁKOSI S. 1976. 44-45. pp. A szerzőpár, 1947 végére 660.000-670.000 pártagról tudósít, ugyanakkor az 1848 júliusi 880.000-es MKP tagságot hellyel-közzel valósnak tartják. 69. p. « ERÉNYI T. - RÁKOSI S. (szerk) 1974.; HABUDA M. - RÁKOSI S. 1976.; KOVRIG, B. 1979. 448. p.; MOLNÁR M. 1978. 43-59. pp.; GRADVOHL, P. 1984. Tableau No. 13.; BLJUM, R. N. 1960.51. p. 9 A fenti szám helyi-értékéhez álljanak itt a nemzetközi példák: Az 1948-as „dicsőséges februári" fordulatkor a CsKP 1.400.000 taggal rendelkezett. Ez a létszám az év végére 2.5 millióra kúszott fel. An outline 1980. 247. p.; A Bolgár Kommunista Pártnak 1945-ben (a VIII. plénum idején) 254.140 tagja volt, míg 1948-ban (az V. kongresszus idején) 496.698 fő. CVETANSZKI, Sz. 1986. 29. p.; A lengyel kommunisták pártjának 1944 őszén kb. 22.000 tagja volt, 1945 tavaszán megközelítőleg 300.000, 1948 végén 1.00.6900 tagja és tagjelöltje. A két lengyel munkáspárt egyesülésekor a LEMP 1.369.000 tagot számlált. GRZYBOWSKI, L. 1979. 15-20. pp.; Jugoszláviában 1946-ban 258.303 fő, 1950-ben 607.443 fő volt a kommunisták pártjának a létszáma. SUVAR, S. 1980. 158. p. Az SzKP, pontosabban az OKP (b) a hatalmon lévő szovjet bolsevikok pártjának tagsága 1924. január 1-én 472.000 fő, 1928. január 1-én - a tagjelöltekkel együtt - 1.304.471 fő volt. SCHAPIRO, L. 1970. 313. p.