Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

szerették volna elérni. Munkájukat siker koronázta, így a Miskolc - Lillafüred - Eger útvonal állami beruházásból épült meg, de a városnak hozzájárulásként viselnie kellett a költségek harmadát. Az üdülőtelepre vezető út az ország legmodernebb közútja lett, miután a kormány belátta a magyar útépítési rendszer tarthatatlanságát, a Milánóban rendezett útépítési kongresszusra elküldte a magyar útmérnököket. Forster Gyula kereskedelmi miniszteri tanácsos vezette a delegációt, de ott volt Molnos Andor főtanácsos, a miskolci államépítészeti hivatal vezetője is.

83 Magyarországon a „jó útnak" a makadám számított 3-4 m széles kőpályával. Külföldön ez annyira elavult volt, hogy nem is építettek ilyet, legfeljebb alapozásnak tekintették. Az elfogadott módszer a kemény makadámra terített bitumenes kőzúzalék, majd újra bitumen. A Lillafüredre vezető út már ilyen „modern" elvek alapján készült. Még 1926 decemberében a református tanítók nevében Dob Sándor igazgató megkereste a Debrecenben időző miniszterelnököt, hogy a betegek részére Lillafüreden, Hajdúszoboszlón és Balatonalmádiban létesítsenek üdülőtelepeket.

84 Bethlen ekkor még kedvezően nyilatkozott az elképzelésről, de a későbbiekben ez a terv feledésbe merült. Két évvel később a sajtó már inkább Újhuta

85 klimatikus előnyeit ecseteli, mint gyógyhelyet mutatja be és mint Lillafüred élelmiszerrel ellátó telepét.

86 A nagy költségeket felemésztő építkezés és környezetátalakítás után a szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező rétegek úgy sem engedhettek volna meg maguknak egy itteni gyógykezelést. Az U-alakú, Mátyás korát idéző szálloda 46 méteres kilátótornyával, teraszos függőkertjeivel, pálmaházával, villanyfényes sportpályáival már külső megjelenésével is behatárolta vendégeinek körét. Ehhez járult a belső díszes kialakítás. Mint ez később nyilvánvalóvá vált csak a középosztály felső rétege és az úri osztály tagjai alkották a Palota szálló közönségét. A pompás épület átadása a tervek szerint alkalomhoz illő keretek között zajlott volna. Ám pont a magas költségek miatt a kormány szinte állandó támadásnak volt kitéve. 1930 márciusában a Reggeli Hírlap még ünnepélyes átadásról cikkezett: „A megnyitáson, amelyet a földművelésügyi minisztérium égisze alatt fognak megtartani, értesüléseink szerint részt fog venni a kormánynak csaknem valamennyi tagja, a képviselőknek igen nagy része, valamint a diplomáciai kar és a meghívott 83 MN. 1926/223. sz. 84 MN. 1926/276. sz. 85 Mai elnevezése: Bükkszentkereszt. 86 MJ. 1928/81. sz.