Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

ború utáni idegenforgalom legjellemzőbb vonásai.

72 A tátrai magaslati üdülőhelyek elvesztésével újra előtérbe kerülhetett az eddig elfelejtett Lillafüred. Ugyanakkor a meg nem valósult beruházások most éreztették hiányukat. Az elhanyagolt épületek, a kiépületlen infrastruktúra, az ismeretlenség mind-mind hátráltatói voltak az idegenforgalom növekedésének. Lillafüredre külföldi vendég csak inkább „eltévedhetett", hiszen az oda való utazás meglehetősen körülményes volt. A külföldiek maradtak továbbra is a tátrai üdülőknél, azért is, mert a cseh kormány jelentős utazási kedvezményt biztosított az odautazóknak. A magyar kormánynak is be kellett látnia, kénytelen jelentős állami beruházásra annak érdekében, hogy Magyarországon újra fellendüljön az idegenforgalom. Lillafüreden elsőként korszerűsíteni kellett a megközelítés módját. Újra felmerült a vasúti összeköttetés terve. A megvalósításnál könynyebbséget jelentett, hogy az ötletet gazdasági érdek is támogatta. A Bükk-hegység nagy tömegű, értékes faállományának a feldolgozó üzemig, illetve a vasútig való továbbítása lassú és körülményes volt. Ezért is válhatott valóra az erdőterületeket közvetlenül is érintő kisvasútvonal (Miskolc - Fáskert - Diósgyőr - papírgyár - Lillafüred - Garadna). 1920 novemberében indult az első szerelvény, de a rendszeres személyforgalom csak 1923-ban kezdődött, akkor csak a hétvégéken.

73 Ezzel párhuzamosan felújították a Lilla szállót és jelentős parkosítási munkákat végeztek. Jelentős eredményeket értek el ugyan, de még mindig nem vehette fel Lillafüred a versenyt az elcsatolt területek üdülőivel. Az üdülőtelep állami fejlesztésének terve - eddigi ismereteink szerint - 1924-ben már létezett

74

, az ötletadó gróf Bethlen István miniszterelnök volt. Lillafüred „második felfedezője" újra egy Bethlen lett, aki szintén jól ismerte Miskolc környékét.

75 Elképzelése szerint a Hámori tó partján egy európai színvonalú modern szálloda fogadná a látogatókat. A szálloda tervezésével Lux Kálmán építészt „pályázat mellőzésével" bízták meg, aki 1925 végére el is készült

76 Az elkészült terveket 1926 áprilisában mutatták be Miskolcon, amelyen a miniszterelnök is részt vett. A Miskolci Napló részletes tudósítást közölt Bethlen kétnapos látogatá72 WITTICH A. 1926. 6. p. 73 THORDAY Z. 1997. 61-62. pp. 74 A Herman Ottó Múzeum helytörténeti adattára katalógusában létezik egy iratjelzet: a Palota szálló 1924. évi rendezési terve címmel, de maga a terv már nem található. 75 Gróf Bethlen István édesanyja gróf Teleki Ilona, Teleki Zsófia (Vay Béláné) édestestvére. 76 OLT.K 178.1927-913