Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

év nyarán bejárták azokat a helyeket, amelyek alkalmasak lehettek nyaralók építésére, vizsgálták a talajviszonyokat, a klimatikus fekvést, a topográfiai helyzetet, fürdők létesítésének lehetó'ségeit. Dénes Ferenc tanár térképet készített a felmérésről. Csáky beszámolójában

18 további feladatként jelölte meg a földbirtokosokkal történő adás-vételi szerződések megkötését, annak felmérését, hogy milyen anyag áll rendelkezésre a helyszínen az építkezéshez illetve az építkezések költségvetésének elkészítését.

19 A miniszter is tett egy tanulmányutat. O a Tátrában járt egy új nyaralótelep létesítése ügyében. Az útról készült feljegyzése nem maradt fenn,

20 de eredménye annál inkább. 1892-ben a Spóner és Szelényi családoktól a kincstár részére megvásárolta 80000 forintért a 226 kh kiterjedésű Matlár mező területét, amely Tátralomnic néven vált ismertté.

21 A birtokot 50 parcellára osztották és részenként 200 forintért bárki megvásárolhatta. Többnyire főurak éltek ezzel a lehetőséggel és a századfordulóra több csinos villa sorakozott az üdülőtelepen. Voltak azonban ellenzői is a vásárlásnak. A környék földbirtokosai (egyben üdülőtulajdonosai ) élesen támadták a minisztert az „állami pénzek herdálásáért".

22 Ok elsősorban a konkurenciától féltek, attól, hogy egy esetleges nagy állami beruházással nem bírják felvenni a versenyt. A Kárpátegyesület amennyire felkarolta a Tátra üdülőtelepeinek fejlesztését, annyira elhanyagolta az ország más részein történő turista létesítmények alapítását. Ez lett oka az egyesület szétválásának. Az 1888-ban megalakult Budapesti Osztály vezetői nagyobb hangsúlyt fektettek a turizmusra, szélesebb körű agitációt kívántak kifejteni. Véleményük szerint nemcsak a Tátra feltárása az egyesület feladata, de az ország más természeti szépségeinek bemutatása is kötelességük. 1890-ben a kassai értekezleten a fővárosi turisták új alapszabály tervezetet mutattak be, amely szabad fejlődést biztosított volna az ország bármely részén alakult osztályoknak.

23 Éles vita után a résztvevők javasolták a közgyűlésnek elfogadásra, de a Szepesi Lapokban élesen támadták a tervezetet 18

1891. november 14. MKE központi választmányának ülése » MKE. 1892. 83. p. 20 OLT. K 178. 1456/1892 az irat jelzete, tartalmára a tárgymutató alapján lehet következtetni (1286 k.) 21 A vételárról eltérő adatokat lehet találni: VIGYÁZÓ J.-MERVAY S. 1914. 124. p. 110000 Ft, mi a Kárpátegyesület évkönyvének adatát közöltük. MKE. 1894. 94. p. 22 SZÍ. 1892. 33. sz. 23 MTE. 17. p.