Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

ellátási és elhelyezési lehetőséget, kényelmes és gyors közlekedést, megfelelően kiépített infrastruktúrát, a szórakozás, a sport, a társasági élet európai szintű rendezvényeit biztosítani a kiválasztott helyszínen. Ezeken túl lényegesek a kiépítés piaci szempontjai: a szükséges beruházás pénzügyi alapjainak előteremtése, a jövedelmezőség, a forgalom nagysága és a reklám. El kellett dönteni azt is, hogy milyen feltételek mellett történjen az intézmények, új telepek üzemeltetése: állami kézben maradjanak, vagy magánosnak bérbe adva működjenek. Mindezen feltételek és feladatok óriási anyagi terhet jelentettek a kormány számára, arról nem is szólva, hogy az erre a célra fordítandó összeget még el kell fogadtatni a képviselőházzal is. Ekkor sietett az idegenforgalom, illetve a kormány segítségére egy civil kezdeményezés, a turista egyesületek megszerveződése. Az 1873-ban alakult Magyarországi Kárpátegyesület fő céljának tekintette: „a különféle vidéket és lakóit tanulmányozni, különösen pedig a Kárpáthegységet átkutatni és beutazását minden módon elősegíteni és megkönnyíteni."

3 Ezen belül is elsősorban a Tátra feltárását tekintették fő feladatuknak. Ezt bizonyítja első munkatervezetük is, melyben fő irányként jelölték meg a „Tátrát túristikai tekintetben fejleszteni, továbbá a hegységet minél szélesebb körben megismertetni a nagyközönséggel."

4 Ennek érdekében magyar és német nyelven írt ismeretterjesztő könyv kiadását és egy a Kárpátokat bemutató múzeum létrehozását határozták el.

5 A Kárpátegyesület megalakulásának évében már működött egy fürdő a Tátrában, Ó-Tátrafüreden. A gróf Csákyak birtokán 1797-ben emelték az első épületeket, de a fürdő csak 1833-ban létesült, amikor Rainer György bérbe vette a telepet. A negyvenes évek elején hidegvízgyógyintézet épült, sétányok, parkok díszítették a területet. 1873-ban a kávéház és biliárdterem mellett már hét panzió fogadta a vendégeket. 1874-ben közel kilencszázán keresték fel az üdülőtelepet. A gyógyulásra várók mellett már feltűntek az első szórakozni, kikapcsolódni vágyó elsősorban főúri - vendégek is, akik az egész napos zergevadászat után whistezve pihenték ki fáradalmaikat. Ugyanekkor a „Tátra gyöngyének" nevezett Csorba tó partján egy kis faház állott, a földbirtokos és egyesületi tag Szentiványi József tulajdona. 1876-ban az egyesület felépítette szerény menedékházát, amelyet Szentiványi annak megvásárlása után 3 MKE. 1894. 5. p. 4 MKE. 1894. 13. p. 5 Az első Tátra-kalauz 1876-ban jelent meg németül, 1882-ben pedig magyarul, a múzeumot 1886-ban nyitották meg Poprádon.