Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltáros a XIX. században. Adalékok Borsod vármegye levéltárának a XIX. századi történetéhez

ságú minisztérium azon intézkedése, mi szerint a marhalevél űrlapok hitelben is kiszolgáltatni rendeltetnek; a községi elöljárók pedig nem figyelve a rendeletben megszabott két havi hitelidőre, csakis sürgetéseim után, sőt némelyik még akkor sem, törleszti le tartozását. Minél fogva mély tisztelettel kérem tekintetes alispán urat méltóztassék ezeknek e kezelésével más munkabíróbb egyént megbízni."

38 1870-ben a közgyűlés úgy dönt, hogy a törvénygyűjtemények kiosztása a községek számára szintén a levéltárnok feladata, valamint ő árulja a cselédkönyveket is a főszolgabírói hivataloknak. 1885-ben egy minisztériumi rendelet alapján az alispán a levéltárnok kötelességévé teszi a vízikönyvek vezetését is.

39 1886-tól a levéltári hivatal adja ki a lóleveleket is és ha ehhez még hozzá tesszük a felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak őrzését, képet kaphatunk a levéltári munka „sokoldalúságáról". E mellett a tisztikar egyedi kívánságait is teljesítenie kellett különféle kimutatások, statisztikák készítésével. 1871-ben pl. Imre Lőrinc tanfelügyelő hivatalos megkeresésére pontos kimutatást készített Kún Ábrahám arról, hogy a vidéki tanácstagok lakhelye milyen távolságra van Miskolctól.

40 Munkába állása után nem sokkal, 1867 nyarán a közgyűlés utasítására, be kellett fejeznie a már 1861-ben elrendelt és elindított selejtezést.

41 Kún Ábrahám egy tételjegyzéket terjesztett be a selejtezésre javasolt iratokról. Ezek között szerepelnek 1790-1849 közötti bűnperek, régi telekkönyvek és népszámlálási iratok, járások elnöki és kihágási iratai, községi bírók, hitesek és jegyzők összeírásai, marhák és cigányok összeírásai, szolgabírói, közmunkára és újoncozásra vonatkozó iratok az 1850-es évekből, stb. A beterjesztett jegyzékből csak egyetlen tétel keltette fel e bizottmány érdeklődését: „a régi folyamodások és különféle tartalmú 1848/1849 évi iratok". Ezzel kapcsolatban újabb vizsgálatot és „különleges óvatosságot" rendelt el. Végül 1867 augusztus 27-én Hercz Vilmos papírraktárába szállították a 68,5 q (!) iratot. Ezért 171 forintot kapott a megye, melyből csupán néhány forintot fordítottak a levéltári szekrények festésére. (Nem érdemes még csak bele sem gondolni, hogy ekkor milyen történeti értékű anyag semmisült meg!) 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/b. 77/1877. 39 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 825.149/1888. 4

° B.-A.-Z. m. Lt. IV. 763. 1871 41 A közgyűlés 1899/1861-es határozata.