Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltáros a XIX. században. Adalékok Borsod vármegye levéltárának a XIX. századi történetéhez

ságú minisztérium azon intézkedése, mi szerint a marhalevél űrlapok hitelben is kiszolgáltatni rendeltetnek; a községi elöljárók pedig nem fi­gyelve a rendeletben megszabott két havi hitelidőre, csakis sürgetéseim után, sőt némelyik még akkor sem, törleszti le tartozását. Minél fogva mély tisztelettel kérem tekintetes alispán urat méltóztassék ezeknek e kezelésével más munkabíróbb egyént megbízni." 38 1870-ben a közgyűlés úgy dönt, hogy a törvénygyűjtemények kiosz­tása a községek számára szintén a levéltárnok feladata, valamint ő árulja a cselédkönyveket is a főszolgabírói hivataloknak. 1885-ben egy mi­nisztériumi rendelet alapján az alispán a levéltárnok kötelességévé teszi a vízikönyvek vezetését is. 39 1886-tól a levéltári hivatal adja ki a lólevele­ket is és ha ehhez még hozzá tesszük a felekezeti anyakönyvek másod­példányainak őrzését, képet kaphatunk a levéltári munka „sokoldalúsá­gáról". E mellett a tisztikar egyedi kívánságait is teljesítenie kellett különféle kimutatások, statisztikák készítésével. 1871-ben pl. Imre Lőrinc tanfel­ügyelő hivatalos megkeresésére pontos kimutatást készített Kún Ábra­hám arról, hogy a vidéki tanácstagok lakhelye milyen távolságra van Miskolctól. 40 Munkába állása után nem sokkal, 1867 nyarán a közgyűlés utasítá­sára, be kellett fejeznie a már 1861-ben elrendelt és elindított selejtezést. 41 Kún Ábrahám egy tételjegyzéket terjesztett be a selejtezésre javasolt iratokról. Ezek között szerepelnek 1790-1849 közötti bűnperek, régi te­lekkönyvek és népszámlálási iratok, járások elnöki és kihágási iratai, köz­ségi bírók, hitesek és jegyzők összeírásai, marhák és cigányok összeírá­sai, szolgabírói, közmunkára és újoncozásra vonatkozó iratok az 1850-es évekből, stb. A beterjesztett jegyzékből csak egyetlen tétel keltette fel e bizottmány érdeklődését: „a régi folyamodások és különféle tartalmú 1848/1849 évi iratok". Ezzel kapcsolatban újabb vizsgálatot és „különle­ges óvatosságot" rendelt el. Végül 1867 augusztus 27-én Hercz Vilmos papírraktárába szállították a 68,5 q (!) iratot. Ezért 171 forintot kapott a megye, melyből csupán néhány forintot fordítottak a levéltári szekré­nyek festésére. (Nem érdemes még csak bele sem gondolni, hogy ekkor milyen történeti értékű anyag semmisült meg!) 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/b. 77/1877. 39 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 825.149/1888. 4 ° B.-A.-Z. m. Lt. IV. 763. 1871 41 A közgyűlés 1899/1861-es határozata.

Next

/
Thumbnails
Contents