Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságok ügyében

Ezekben határozván azok, miket e tárgyban fenségednek alázatosan felterjeszteni kívántunk, őszinte egyenességgel megvalljuk, hogy miután kivált az egyházi méltóságok ily ellen helyhezetben tevék magukat, az ország rendéivel nem kerülhette el figyelmünket a közönség eleibe jutott s senki által szinte meg nem tagadott azon körülmény, miszerint a vallás és jelesen a vegyes házasságok dolgábani valamely bejelentések és intézkedések végett a csanádi püspök Rómában utazik vagy utazni szándékozik.

48 Hogy áll a dolog valósággal? S mi fekszik vagy fekhetik alatta? Diplomatikai adatokból voltaképpen ugyan nem tudjuk, minthogy azonban a nemzet jogai épségükrőli gondoskodás sohasem idő előtt, se nem felesleges, ezennel innepélyesen és előlegesen kinyilatkoztatjuk, hogy mivel a magában is szabad és független Magyarországnak apostoli fenséges királya, koronája és törvényhozása Rómától nem függ, s a magyar király és nemzet Rómátóli függetlensége még a reformációt megelőző időkben is, mint Nagy Lajosnak s a két Hunyadiaknak dicső példájából is ki tündöklik, nemcsak sértetlenül feltartotta, hanem az 1471. [évi] 19. tc.-ben a Szent István király idejétől divatozó szabadságra hivatkozva Rómába panaszkodás végetti járást is, úgy az egyházi, mint világi személyeknek kemény büntetés alatt megtiltotta, s ezen tilalmát az 1486. [évi] 45., 1492. [évi] 46. és több tc.-kben

49 még bővebben is kimagyarázta. A csanádi püspököt Magyarországtól küldött és így ennek nevében és képében jelentéseket tehető, egyezkedhető vagy végezhető személynek soha meg nem ösmerjük, s római útjának bármely eredményeit, a magyar nemzet alkotmányos jogai, szabadságai s törvényei ellenökre és sérelmökre, legkisebb következést sem szülhetőnek előre kimondjuk. 3. Az edelényi plébános ügyének tárgyalása Borsod megye közgyűlésén, 1841. február 16.

50 Ezek után feladatott ügye tiszti ügyvédi hivatalunknak, mint felperesnek, Illés Ferenc edelényi plébános, mint a megye színe előtt, annak 48 A célzás Lonovics József csanádi püspöknek a magyar püspöki kar megbízásából történt római útjára vonatkozik. A Borsod megyei határozat születésekor Lonovics már rég külföldön volt, november 27-én fogadta őt XVI. Gergely pápa. Vö. BALOGH M. GERGELY J. 1993. 52. p. 49 Az 1471/19. tc. az említett módon tiltotta, hogy bárki Rómába menjen panaszt tenni, hanem „mindenki itt az országban, saját rendes bírái előtt keresse előbb a maga igazát". Az 1486/45. tc. a római kúrián való per indítását tiltotta, az 1492/ 46. tc. 1. §-a pedig kimondta, hogy az az egyházi bíró, aki világi hatóság elé tartozó ügyben ítélkezik, jószágvesztésre kell ítélni. MT. 1000-1526. 366-367., 442-443., 510-511. p. 50 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/a. 138. köt. (1841) 225. sz.