Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságok ügyében
DOKUMENTUMOK 33 1. Borsod vármegye közgyűlési határozata, 1840. augusztus 18. 34 Előterjesztetvén továbbá az is, hogy a vegyes házasságok ezután miként leendő kötése eránt a miskolci alsó parókia templomában valamely kihirdetés történt, mi az 1790/1. [évi] 26. tc. rendeletével meg nem egyezvén, ezáltal a vegyes házasságok megtörténhetésének akadályok tétetnek. Miután az efelett folytatott tanácskozások közben közöttünk jelen volt miskolci alesperes és plébános, címzett egri kanonok Thassy Miklós polgárilag lett felszólítása után aszerint nyilatkozott, hogy a nagyméltóságú pátriárka egri püspök őexcellenciájától pásztori oly levelet vett, melynek tartalmát meghagyott kötelessége szerint egyházi beszédében aszerint hirdette ki, hogy oly esetekben, midőn a vőlegény evangélika egyik-másik vallást 35 követi, a menyasszony pedig katolika, a háromszori kihirdetés előre bocsátása után, hacsak a házasulandó felek magukról, hogy születendő mindkét nemen levő gyermekeiknek a katolika vallásbani neveléséről térítvényt (reverzálist) nem adnak, a házassági kötés a templomban nem történik, s a házasságra az egyházi áldás nem adatik, hanem a paplakban megjelenendő házasulandó személyek a katolikus illető plébános előtt és két tanúk jelenlétében házasságra lépni kívánó szándékukat kijelentvén, ez a házasságnak e szerint lett kötését az illető anyakönyvébe beírja. Az ily módon kötött házasságot azonban mind polgári, mind egyházi tekintetben erőteljesnek, törvényesnek és semmi kifogás alá nem eshetőnek kijelenté, hozzátéve egyszersmind azt is, hogy ezen pontoni levél tartalma alesperességében kihirdettetett. A megye közönsége előtt tett ezen innepélyes kijelentés után a megye rendéi érzékeny megilletődéssel tapasztalván azt, hogy ámbár a közelebb múlt ország gyűlése alatt a nagyváradi püspök őexcellenciájának hasonló tartalmú pásztori levele tanácskozás alá tett terjesztése alkalmával folyó évi Boldogasszony hava 13-án tartott közgyü33 A források közlésénél nem törekedtünk a betűhív átírásra, sokkal inkább az egykori kiejtett szóalakok mai helyesírás szerinti átírására. (Vagyis „cz" helyett „c"; „Ország Gyűlés" helyett „országgyűlés" stb.) A hónapok régi magyar neveit egységesen nagybetűvel írtuk, a szövegkihagyásokat [ ]-lel jelöltük. A gyakori rövidítések feloldásait egységesítettük: tc. - törvény czikkely, r. - római, m. kir. - magyar királyi, es. kir. császári királyi. ™ B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/a. 137. köt. (1840) 2920. sz. 35 Az „evangélikus" meghatározás a korban a két történelmi protestáns (kálvinista és lutheránus) egyház összefoglaló elnevezése volt.