Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Gyulai Éva: A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a XVIII. században

A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a XVIII. században GYULAI ÉVA Borsod vármegye, s talán Magyarország egyik legkisebb uradalmával érdemben először a Miskolc-monográfia kutatásai, főként a monográfia kora újkori kötete (II.) foglalkozott. Ezt megelőzően a tapolcai apát javadalmas birtokait nem tekintették egységes uradalomnak, pedig a tapolcai apátság jószágait a közös birtokos, az egységes birtokigazgatás, a birtokok földrajzi koncentrációja, a gazdasági tevékenység, a termelés összehangolása okán már a késő középkorban és hódoltság korában is uradalomnak tekinthetjük.

1 A középkori tekintélyes királyi, majd zálogbirtokként kezelt, s a 18. század elején ismét kamarai birtokigazgatás alá került diósgyőri koronajószág árnyékában, annak fizikai közelségében lévő kis uradalom birtokjogát és jövedelmeit a Miskolc melletti Tapolcán alapított középkori - Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt - bencés monostor illetve ennek apátja élvezte, s a 16. század közepén, amikor Oláh Miklós is viselte az apáti címet, kis mintagazdaságként áll előttünk.

2 Az uradalom gyarapodásához - paradox módon - éppen a Bükk környéki kolostorokat elpusztító 16. századi bizonytalan politikai viszonyok járultak hozzá, hiszen a hányatott sorsú tapolcai apáti javadalmat a katolikus egyház szigorú birtokpolitikája nem engedte végleg elveszni, sőt a 17. század elején egy másik egyházi alapítvánnyal, a miskolci Mindenszentek ispotályos egyház - a reformáció terjedése, a diósgyőri uradalom zálogbirtokos főurainak birtokgyarapító politikája miatt szintén veszélybe került - birtokaival egészült ki. Ekkor ugyanis az oltárigazgatói és az apáti címmel ugyanazt a kanonokot - Habardi Lászlót - javadalmazták, aki nemcsak megmentette és visszavette a katolikus egyház javára a 16. század végén még kamarai kezelésben lévő jószágokat, hanem egyesítette is a monostor és a miskolci ispotály javait. Az uradalom ekkor a lerombolt kolostor körüli Tapolca nevű pusztából, a szomszédos Görömböly nevű faluból, egy (hejő)csabai malomból, nagy értékű miskolci ingatlanokból - többek között egy zsellérsorból és malmokból -, a közeli Sajó menti Jenke és Nolaj nevű pusztákból és a távoli, Ti1 GYULAI É. 1998. 201-220. pp. 2 GYULAI É. 1996. 255-306. pp