Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Bodnár Tamás-Sárközi Sebestyén-Szolyák Péter: A történeti Borsod megye településtopográfiája. (A Sajó völgye Alsózsolcától Sajópetriig)

III. Csánki rontott névalakkal mint a Sajólád melletti Nóta[:Nola] pusztát említi. Alsózsolca és (Sajó-) Lád között feküdt. A település egykor határos volt északról Alsózsolcával, keletről Szinyével, délről Sajóláddal. Nyugati határát a Sajó képezte. Területét e folyón kívül minden oldalról a Bársonyos vette körül. Teljes egésze ma Alsózsolca határába olvadva Nolaj puszta néven ismert. IV. Határjárása nem maradt fenn. 1281: Miskolc határa Alsoarnolth-tól Alsoltha-ig és Nalayzek-ig sehol nem lépi át a Sayo folyót.

107 V. A dézsmajegyzékek 1548-1614 között 13-19 adózó jobbágy nevét említik, kivéve 1549-et, amikor 24 nevet sorolnak fel.

108 1570: A Hatvani szandzsák adóösszeírásában az Ónodi náhijében szerepel, mint lakatlan település, bár az innen származó jövedelem 500 akcse.

109 1572: A törököknek hódolt.

110 Portáinak száma 1544-1572 között hattól tizennégyig változik. 1582: A törökadó 30 forint, amit kezdettől fogva Hatvanhoz fizették, jegyzik fel 1596-ban.

111 1597: Két félportája van itt, bár ez még mindig 10 házat takar az 1598-as számlálás szerint. 1606: Csak két fennálló lakóház van itt.

112 1632: Semsey Dorottya, özvegy Mladisovich Horváth Miklósné tiltakozik az ellen, hogy az ő nolaj-i jobbágyait Mladisovich Horváth Ferenc zaklatja.

113 1637: Vitézlő Horváth György tiltja a szomszédokat „úgymint Also Zolczaiakat, Sajó Ladiakat, Onodiakat Nolaj puszta prediumnak élésétül, és erdőjének hordásátul azon kívül valakit rajta kaphat, büntetlen nem hagyja."

114 Ezek után már csak mint puszta fordul elő. VI. Nolajon tudomás szerint nem volt templom, sem jelentősebb kőépület. A település nem éledt újjá a későbbiekben. Településnyomok két helyen is találhatóak területén. Egyik közvetlenül a valamikori alsózsolcai határ mellett, egy ma már félig beépült területen. Másik dél felé a sajóládi határ közelében. Mindkettőn az Árpád107 GYÖRFFY GY. 1987.1. 789. p. 108 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 7. Dézsma 1548-1614. iß? BAYERLE G. 1998.177. p. no B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 7. Dica 1572. m U. etC. 59 : 13., 106 : 75. "2 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 7. Dica 1597-1606. us B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. V. 104. p. iw B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501

/d. X. I. 12.