Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Borbás Emese: Pap János diósgyőri főkapitány levelei (1664-1668)

A katonai kihágások másik gyakori példája a tolvajkodás. Kis András ügye már régóta foglalkoztatta a két kapitányt. Csáky Kassán egy ízben már megkegyelmezett neki, de ez nem térítette jó útra. Két évig az Alföldön tolvajkodott, s most ismét a környéken bukkant fel. Egy másik „bűnös", Biriny Mihály négy ökröt hajtott el. Pap János közbenjárása ellenére sem hajlandó visszaszolgáltatni azt a jogos tulajdonosnak. Mivel két ökröt Szendrőbe menekített, Pap felvette a kapcsolatot az ottani kapitánnyal, Uri Istvánnal is. Az állandósult ellátási problémák miatt nagyobb méretű portyázások is történtek. 1668 augusztusában például Miskolcon 80 gyalogos „vendégeskedett" három napon keresztül, akik jórészt a Dunántúlról érkeztek, hatalmas pusztítást hagyva maguk után. A végvári vitézek csekélyke, ám biztos élelemforrásának a július közepétől szeptember közepéig tartó aratás számított. Öt hétig voltak távol, s helyenként fél-fél szapu búzát kaptak, de ez alatt az idő alatt „nem őrzi az ő Felsége kapuját töb hat gialognáll",

41 Ebben az 1668. augusztus 13-i levélben említi - egyetlen egyszer - Pap János a német vitézeket, akikkel az aratás idején védi Diósgyőrt. Az együttműködés valószínűleg többé-kevésbé zavartalan lehetett, hisz a levelezésben nem olvashatunk róluk. A török pusztítások mellett a betegség okozta halál is nehézségeket hoz a végvárra. 1665. márciusa és áprilisa között három gyalog pusztult így el: Szegő Pál tizedes, Molnár István közlegény és Kozma János.

42 Mindezek mellett a bevezetőben említett szökött jobbágyok visszakövetelése miatt is lehetetlenné vált a védelem. Pap már 1665. márciusában arról panaszkodik, hogy „haza kellett sietnem, mivell sem lovas, sem gyalogh hadnagiom, sem volt kapitaniom ninzen Kegyelmes Uram, abban az szegény végh helyben, czak magam vagiok".

43 A főkapitány ebben a levelében hivatkozik arra a Borsod vármegye által kiadott rendeletre, amely a szökött jobbágyok visszaadására kötelezi.

44 Azon kesereg, hogy így is csak jobbágyok szolgálnak alatta, a nemes ember gyerekei félnek idejönni a török veszély miatt. Pap János jogosan kéri Csáky segítségét: „mely dolgott ha Nagyságod megh nem fogh orvosolni Kegyelmes Uram, pusztán marad az végh ház".

45 A végváriak éber szemekkel figyelték a török mozgolódását, hadi készülődésükről azonnal gyors híreket sugároztak a környék valamennyi veszélyeztetett területére. Személyes tapasztalatokra ritkán került sor, de azért erre is akad példa. Az eset 1665. április 11-e előtt történt. Erről így számol be Pap János: a miskolciak elunták a sok adózást, ezért terheik könnyítése érdekében Nándorfehérvárra küldtek követeket. Ok látták, hogy a császárhoz 300 szekérrel indul a török, s azt is tudni vélik, hogy Budán lesz a nagy találkozó. A legfőbb s leg41 MOL P 71 Fasc. 264. 8. 42 MOL P 71 Fasc. 264. 3. 43 MOL P 71 Fasc. 264. 2. •"TÓTH P., 1989. 28. p. "5 MOL P 71 Fasc. 264. 2.