Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Németh Györgyi tanulmánya a 155 éve megjelent első miskolci kereskedelmi sajtótermékről szól. A „Miskolczi Értesítő" első számai 1842-ben láttak napvilágot és a termékreklámokon kívül megjelentek benne politikai tartalmú szövegek is. Példa erre Szemere Bertalan felhívása is. A tanulmány jól értelmezi Miskolc ipartörténeti szerepét a 19. század derekán. A miskolci iskolák történetét a monográfia nem nélkülözheti, de bemutatására csak vázlatosan van lehetőség. G. Jakó Mariann tanulmányának megjelentetése aktuális kérdéseket is felvet. Ezek a tidaj donviszony okról szólnak, annak ismeretében, hogy mögöttük a magyar tanulmányi alap működése rejlik. A miskolci katolikus gimnázium működtetése, építéstörténete nemcsak hasznos tájékoztató, hanem történeti értékű munka is. A város történetében, arculatának alakításában fontos szerepet töltöttek be a civil szerveződések és a különböző, szakmai, felekezeti vagy politikai egyesületek. Ezeknek a működése 1949-ben lezárult. Szegőfi Anna tanulmánya az ezt megelőző időben történteket tárja föl. Bemutatja az első világháború előtt Miskolcon született egyesületek történetét. A két háború közötti egyesületek bemutatására jelen tanulmányában nem vállalkozhatott. Különleges, bár megszokottá váló szakmai tevékenység, egy adott település bordélyházai történetének feldolgozása. Szécsényi Mihály munkája az önálló törvényhatósági joggal felruházott város közel negyedszázados történetének ezt a szeletét tárja fel. Amit a szerző a századelőről megfogalmaz, aktuális kérdés századunk végén is. Miskolc sporttörténetének egy fontos részét dolgozza fel vonatkozó levéltári dokumentumok és visszaemlékezések alapján Rózsa György. Ez beleillik abba az elképzelésbe, hogy egy településtörténeti monográfiában részarányosán meg kell jelenni a sporttörténetnek is. A közelmúltban írták alá Kassa és Miskolc együttműködésének dokumentumát. Ebben megfogalmazódott Miskolc egykori és mai idegenforgalmi szerepe, jelentősége. Somorjai Lehel arra vállalkozott, hogy feltárja eddig nem ismert levéltári forrásokat figyelembe véve Miskolc idegenforgalmi törekvéseit a két világháború között. írásában arra keresi a választ, hogy Miskolc mit tett idegenforgalmának fellendítése érdekében; hogyan tudott bekapcsolódni az országos idegenforgalmi élet vérkeringésébe a második világháborút megelőző években. Ezzel a várostörténeti háttértanulmányokat tartalmazó kötettel vélhetően sikerül támogatni, szakmailag elősegíteni a Miskolc monográfia munkálatait is. A szerkesztő