Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Borbás Emese: Pap János diósgyőri főkapitány levelei (1664-1668)

Hamarosan Diósgyőrbe is német katonaság érkezett. Erdélyből egy század gyalogság jött 1662-ben, akiknek parancsnoka Herberstein gróf volt. Későbbi sorsukról annyit tudunk, hogy „a magyarok ...1673-ban kiverték a németeket a várból, s utánuk eredve Diósgyőr és Miskolc között levágták őket",

9 de ez az esemény már a kuruc kort idézi. A végvár fegyverkészletére vonatkozó ismereteink rendkívül hiányosak. Egy 1661-es felmérés írja a következőket: „6 ágyú. A harcmezőn hasznavehetetlen. 1 más jelző lövésre, ha az ellenség jönne. Hét fontos. A munitió elégséges."

10 Pap János levelezése sem ad újabb információt erről, bár azt megtudjuk, hogy a fegyverek miatt sohasem aggódott, annál inkább katonáinak száma miatt. III. „...hazámfia voltam" A kevéske várőrség élén 1654. február 8.-tól Ónodi Pap János főkapitányt találjuk.

11 E tisztséget több mint egy évtizeden keresztül töltötte be Diósgyőrben. De ki is ez a Pap János? Ő maga így ír erről: „Gyermekségemtűi fogván hazám fia voltam, kardommal éltem s tisztviselő voltam".

12 Származásáról egy 1725. évi nemesi nyomozat tudósít. Ekkor a család leszármazottai bemutatták nemeslevelüket, „mely azonban tűztől és dohtól annyira rongált volt, hogy csak az adományozó II. Ferdinánd neve volt kivehető s az adományos Pap Györgyé és a kihirdetés helye és ideje: Borsodmegye, Ónod, 1633. "

13 A nemességet György testvéreire Jánosra, valamint Istvánra és Mihályra is kiterjesztették. Pap János születésének idejét pontosan nem ismerjük. Életkorára egy 1665. szeptember 20-án kelt levél alapján következtethetünk, amelyben ezt írja: „jmmár vagion 18 esztendeje, miolta ő Felsége edgyűgiű szolgája vagiok."

14 Ennek alapján katonai pályafutásának kezdetét 1647-re tehetjük, tehát 1625-30 között születhetett. A kardforgatás mesterségét minden bizonnyal Ónod várában sajátította el, amelynek élén ebben az időben Budaházi Zsigmond kapitány állt.

15 1649. szeptember 27-én Pap Jánosnak adományozták az ónodi vicekapitányi tisztséget.

16 Nem tartózkodhatott azonban sokáig a romladozó erőd védőszárnyai alatt. 1651-ben ugyanis a budai Csonkatoronyban nyomorgó rabok soraiban találkozunk vele. A foglyok szenvedéseik enyhítését Batthyány Ádámtól várták, aki 1630-tól 1659-ben bekövetkezett haláláig állt a dunántúli főkapitányság élén. A hozzá írt segélykérő levelekből a tömlöclakók mindennapi életének 9 LEVELES E., 1929. 30. p. 10 MERÉNYI L., 1895/a. 278. p. 11 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 310. fol. 11. 12 MOL P 71. Fase. 264. 7. 13

CSOMAJ., 1897. 428. p. 14 MOL P 71. Fasc. 264. 10. 15 DONGÓ GYÁRFÁS G., 1911. 598-599. 16 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 301. fol. 153.