Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

Mária-ünnepek alkalmával pedig a Mária-egyesület aszisztenciát szolgáltatott, így Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), és Nagyboldogaszszony (augusztus 15.) ünnepén.

170 A felsorolt ünnepeken az egész iskola testületileg kivonult. Az utolsónak említett ünnepen, augusztus 15-én iktatták be a Mária-egyesületbe az új tagokat. A szertartásokon, lelkigyakorlatokon, szentmiséken való részvét és a hitoktatás biztosította azt a vallásos közeget, melyben a ferences lekiségű katolikus szellemiség kibontakozhatott. Ehhez járult hozzá a maga munkájával az előbb említett Mária-egyesület. Az iskola vallásos életében fontos szerepet játszhatott, amit mutat az, hogy a jegyzőkönyvben az egyesülettel kapcsolatos bejegyzések egész apró részletekre is kiterjednek: gondolunk arra, hogy feljegyzésre került, miszerint egy vesperáson a Mária-egyesület énekelt. Az egyesület alapítása XIV.Benedek pápa 1745. december 3-án kelt „Ad perpetuam rei memóriám" kezdetű bullájára megy vissza.

171 Valószínű, hogy ez az egész keresztény világra kiterjedő rendelkezés egy már létező gyakorlatra adott szentesítést, hiszen Bajay Amand állítása alapján úgy tudjuk, hogy 1745ben a gimnáziumban már volt egyesületi élet.

172 A Mária-egyesület a vallásos érzület élesztésére és megőrzésére alakult. Szervezete a következőképpen épült fel: elnöke egy tanár, rendszerint a kis iskola magisztere volt. A felügyelőt, a két segédet, a titkárt és a tanácsosokat a tagok saját maguk közül választották. A felsoroltak alkották a tanácsot. A tanács az elnök rendeletére ült össze. Feladata az volt, hogy az új tagok felvételét elbírálja, a tagok által végzett jócselekedeteket számon tartsa, a tagok tanulmányi előmenetelét figyelemmel kisérje. A tagok kötelesek voltak Szűz Mária tiszteletére az irgalmasság testi (betegek látogatása) és lelki (tudatlanok tanítása) cselekedeteinek gyakorlására. A napi miselátogatás és a havi gyónás-áldozás szintén kötelező volt. Ezeken kívül vállalniuk kellett a test sanyargatásának valamilyen módját, akár böjtöt, akár szilíciumot, akár kemény fekhelyet.

173 A forrásokban nincs arra adat, hogy hanyadéves tanulók lehetnek tagjai az egyesületnek. Abból, hogy a kis iskola magisztere volt általában az egyesület elnöke, arra gondolhatunk, hogy ebben nem volt korlátozás. Bajay Amand ugyan írja, hogy Mária Terézia rendelete szerint csak harmadosztályos grammatisták lehetnek tagjai az egyesületnek,

174 de ez a rendelkezés csak az új tantervvel lépett életbe. Az egyesületre vonatkozó bejegyzések időbeni eloszlása nagyon egyenetlen. Az 1745-ös megalakulást regisztáló bejegyzés után a következő adat 1761-ből származik, ami az új egyesületi tagok szertartásba illesztett beiktatását írja le, amit ismertetni fogunk. Rendszeres bejegyzésekkel csak 1766 után találkozunk. Ezeken kívül korszakunkra vonatkozóan két számadáskönyv maradt 170 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 6. köt. 310v-312r. f. 171 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. II. 3. köt. 3r-3v. f. 172 BAJAY A. 1895.182. 173 BAJAY A. 1895. 182. 174 BAJAY A. 1895. 182.