Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

Az első adat, ami e tárgykörből származik, 1761-ből datálódik. Ez nem más, mint az 1761. május 24-26. között Miskolcon tartott diffinitoriális gyűlés határozata, mely arról rendelkezik, hogy minden rendi iskolában meg kell alkotni a közölt szempontok alapján az iskolai szabályokat (leges scholarum). A diffinitoriális rendelkezés szövegét, mely a következő, közöljük, mivel némi betekintést enged a minorita iskolaszervezés dolgaiba. A bejegyzés szövege a következő: „Ötödik. Elrendeljük, hogy az alsó osztálytól a retorika osztályáig bezárólag meg kell alkotni a gimnáziumi szabályokat. Az iskolák prefektusa a magiszterekkel együtt a hely körülményeit és adottságait figyelembe véve határozzon; 1. milyen könyveik legyenek a tanulóknak az egyes osztályokban; 2. hetenként mennyi, milyen és miből elkészített dolgozat legyen az iskolákban; 3. ki és mely időkben oktassa a keresztény tant, a szent és a profán történelmet; 4. hányszor legyen egy évben nyilvános vita és színi előadás, és hogy kinyomtassák-e őket; 5. a katekizmust vajon a magiszterek, vagy a professzorok tartsák-e, s milyen nyelven, mit tanítva abban; 6. rögzítődjön, minő tekintélye legyen az iskola prefektusának a professzorok között; 7. nagyobb szükség esetén az iskola prefektusa és professzorai mely felsőbbségnek rendelődjenek alá."

162 A továbbiakban ez a rendelkezés előírja még azt is, hogy az ezen szempontok alapján elkészített iskolai szabályokat jóváhagyás végett a rendi tanulmányi felügyelőnek terjesszék fel. Az így elkészített és felterjesztett iskolai szabályok közül az 1762. június 1315. közt tartott diffinitoriális gyűlés jóváhagyta a miskolci, a kantai és az aradi iskolai szabályokat.

163 Noha a gondolatmenettől kissé eltérünk, de meg kell jegyezni, hogy a fenti dokumentum azt is mutatja, miszerint ebben az időben a minoriták nagy mértékben függetlenedtek már a jezsuita Ratio studiorum-tól, hiszen a Ratio studiorum minden kitételre egyértelmű utasításokat tartalmaz. Mivel az iskolai tananyagra, vizsgákra, órabeosztásra, s még sok más, az iskolaszervezéshez tartozó szempontokra ad utasítást, s mivel maga a szabályok szövege nem hosszú, érdemes közölni teljes terjedelmében. A latin szöveget szintén Tóth Péter fordításában adjuk közre, mely így hangzik: „2. ... Kanisy Péter katekizmusát kell tanítani a harmadik fejezetig, valamint a történelemkönyvet, s ezekből nyilvános vizsgát kell tenni. 3. A legfelsőbb grammatikai osztályban közvetlenül a tanév megkezdése után délelőtt is és délután is a mondattant / syntaxist/ kell tanítani, s ha ez úgy Húsvét ünnepe táján befejeződik, a prosodiát / verstant/, annak részeit kell oktatni. 4. A tisztelendő professzor és magiszter atyák ne mulasszanak el egyetlen osztályban sem a vasárnapokra, ünnepnapokra és a heti pihenőnapokra megfelelő írásbeli feladatokat adni egyszer latin, egyszer pedig magyar nyelvtant. Jelöljék ki minden anyagból azokat az olvasmányokat is, amelyeket kívülről kell 162 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 9. köt. 233r.-233v. f. 163 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 9. köt. 243r. f., lásd még uo. XII. 1.11. köt. 440. p.