Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

s mely hosszúságában mind keletről, mind délről harmincnyolc öl, s azt kimérték, kihasították, s a királyi kegyes rendelkezések alapján az említett páter minoritáknak a jelenlévő főtisztelendő Szabó István kezéhez, aki a gyakran mondott konventuális minoriták rendfőnöke, és Dudás Ince kezéhez, aki ez időben a miskolci ház főnöke, a Magyar Udvari Királyi Kamara nevében és tekintélyében birtoklásra és használatra kiadtam, melyet alázatosan elfogadtak. Ennek, és a Legfelsőbb Magyar Udvari Királyi Kamara rendelkezésének és végzésének megfelelően előttem az említett mezőváros jogi aktusában előírt módon ezen telket a mondott páter minoritáknak a legfelsőbb kamarai rendelkezések alapján kimutatták, kihasították és az említett atyáknak azt a szükséges tartozékokkal együtt átadták, melyről a szokásos pecséttel és aláírásommal megerősített levelet kiadtam /megküldve a Legfelsőbb Magyar Udvari Királyi Kamarának írt folyó év májusában kelt alázatos jelentésemet, amit az alul írt év július 24-én kelt kegyes rendelkezés követett/. 1752. augusztus 1. Eger. Rottenstein Ignác császári és királyi sótárnok, ezen ügyhöz kirendelt biztos."/p.h./

105 Ezt a döntést a rend már előzőleg jóváhagyta az 1752. június 18-20. közt Miskolcon tartott diffinitoriális gyűlésen, mely a következőképpen szól: „Kijelentjük, hogy ezen tiszteletre méltó diffinitórium a miskolci iskola telkét, mely házunktól keletre esik, tizenkét öl szélességben és harmincnyolc öl hoszszúságban, amit is a magyar kamara jelöl ki, elfogadja és jóváhagyja."

106 Az öt öllel megnagyobbított telken két ház állt. Az egyikben a városi tolmács lakott, s ez volt az úgynevezett városi cédulaház. Ezt a város a saját költségén elhordatta. A másikban egy közember lakott, akit 16 magyar forinttal elégítettek ki.

107 Az új telken Dudás Ince rendfőnök elkezdte az iskolát építeni 1753. június 4-én, amit aztán zsindellyel fedetett be. Utóda, Piros Gellért az iskolát sövénnyel vétette körül, a termekbe kályhát rakatott, padokat, ajtókat, ablakokat készíttetett. Az új iskolát 1753. november 15-én nyitották meg.

108 Maga az iskola két teremből állt, termenként négy ablakkal, s még az előszobában is volt kályha. A rendház felőli oldalon folyosó húzódott az iskola mellett. A rend is támogatta ezt az építkezést. így kapott az imregi rezidencia javára Kapy Ferenc által tett adományából Miskolc.

109 Az iskola húsz év alatt annyira megroggyant, hogy maga a vármegyei alispán, Tercsák Mózes buzdította az akkori házfőnököt, Knáisz Mihályt hogy a régi helyére építtessen egy új iskolát. Az új iskola építésének kezdetét Bajay Amand 1773. május 24-re tette,

110 de egy káptalani jegyzőkönyvi bejegyzésből kitűnik, hogy miután 1772. március 9-én Tercsák Mózes a vármegyei főépítész105 B.-A.-Z, m. Lt. XII. 2. 8. köt. 208v. f. Közli BAJAY A. 1895. 10-11. Az adománylevél latin szövegét lásd az oklevéltárban a 12. szám alatt. B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 9. köt. 135. r. f. és uo. XII. 1. 11. köt. 192. p. 107 SZENDREI J. 1904. II. 468. 108 BAJAY A. 1895. 12. 109 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 11. köt. 249. p. 110 BAJAY A. 1895. 12.