Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között

értett és érthetett egyet, hiszen joggal érezhető volt, már a korszakban is a főváros kivételezett helyzete. Tiltakozásul és némileg önvédelemből 1934-ben, Debrecen központtal 22 vidéki város megalakította a Vidéki Városok Szövetségét

61 és a szövetség mellett működő Vidéki Idegenforgalmi Hivatalvezetők Testületét. A kereskedelemügyi minisztériumban megtartott alakuló ülésen Miskolc nem jelent meg, de a megalakulásnak lökést adó kecskeméti vidéki városok tanácskozásán képviseltette magát. A testület megalakulásának célja: „...küzdeni a vidéki városok idegenforgalmi érdekeiért, a városi költségvetésekbe idegenforgalmi célokra megfelelő összeg beállításáért és annak jóváhagyásáért...azért, hogy az idegenforgalmi hivatalos tényezők meghallgassanak bennünket, hogy a testületi szellem közöttünk egészségesen kialakuljon, közös ügyeinkbe segítsük és támogassuk egymást."

62 Ez a szövetség szervezetileg a Magyar Városok Országos Szövetsége és az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal részeként dolgozott, paradox módon belső érdekvédelmi testületként. A vidék összefogására és saját érdekeinek védelmére tett kísérletek nem ekkor születtek, hiszen 1928-ban gróf Klebelsberg Kúnó vezetése alatt életre hívott Vidéki Városok Kulturális Szövetsége már ezt a célt próbálta megvalósítani. Klebelsberg törekvése, a „vidéki gondolat" azonban markánsan csak az 1930-as évek közepétől vált az előbb említett testületekben, szervezetekben is megfogható valósággá. A vidéki városok összefogása, valamint a hatékony idegenforgalom érdekében kifejtett országos törekvések Miskolcon is nagyobb cselekvésre ösztönözték a várost. 1936-ban a közgyűlés elhatározta Miskolc idegenforgalmi hivatalának átszervezését és egy városi idegenforgalmi bizottság felállítását.

63 A Mády Lajos

64 által előterjesztett javaslat értelmében a bizottság tagjai a következők voltak: Barta Jenő, Berzy Sándor, Bródy Sándor, Ferenczy Károly, HenkeiHőnig Vilmos, Kígyóssy Sándor, Kovács József, Reisinger Ferenc, Molitor Gusztáv, Szűcs Sándor, Engel István, valamint a MÁV. üzletigazgató, a m. kir. I. Postahivatal főnöke, a városi rendőrkapitány, az Erdőigazgatóság vezetője, a tankerületi főigazgató, a városi zeneiskola igazgatója, a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke, a Miskolci Szállodások és Kávéháztulaj-donosok Egyesületének elnöke, Tapolca gyógyfürdő Rt. elnöke, a Helyi Lapok szerkesztői. Hivatalból tagjai a bizottságnak: Miskolc város polgármestere, a közjótékonysági és szociális ügyosztály vezetője, a gazdasági ügyosztály vezetője, a főszámvevő és az idegenforgalmi hivatal vezetője. A miskolci idegenforgalmi ügyek átszervezése a hivatal élén is változást okozott. Az eddigi vezetőt Bálás Miklóst ifj. Halász József váltotta fel az idegenforgalmi hivatal élén, az idegenforgalmi ügyek városi előadója Máday Lajos lett.

65 A hivatal is új helyet kapott a Korona-szállodában. Miskolc ezzel a lépéssel kapcsolódott a Magyar Városok 61 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B . 1917. 230/1934. 62 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1917. 230/1934. 63 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 793/1937. 64 Miskolc szociális ügyosztályának vezetője. 65 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906.1770/1938.