Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között

Hodobay Sándor utóda a polgármesteri székben Halmay Béla lett, aki szintén felkarolta a Miskolci Hét ügyét. Az 1936. augusztus 2-től 9-ig megtartott második városi hét azonban nemcsak a programjairól lett híres, hanem a rendezvény után megmaradt töménytelen kifizetetlen számláról is. A város több mint 20 országos napilapnak tartozott a hirdetési díjjakkal, valamint a hét látványosságaiért felelős „alvállalkozóknak" pl. Wertheimer Dezső villany-felszerelési vállalkozónak, aki az első Miskolci Hét ideje alatt felavatott Avasi őrtorony kivilágítását bízták stb.

53 sem fizette ki a neki járó összegeket. Sassy Csaba, aki az 1936-os rendezvény Intéző Bizottságának az elnöke volt az év decemberében (tehát jó félévvel később) is kéri az ünnepségen dolgozók tiszteletdíjának megállapítását és kifizetését. A Népszava a főispán közbenjárását kéri ügyük elintézésében, aki a várost fel is szólítja a fizetésre. A géppel írt levélen Lukács Béla főispán saját kezű megjegyzése „Olvasom, hogy a vármegye is perelni akarja a várost!" A Miskolci Hét reklámozására a Budapesti Tavaszi Vásáron három matyóruhás leányka röplapokat osztogatott, amit a város a Tavaszi Vásár rendezőségénél rendelt meg, de azt sem térítették meg.

54 A bajt még tovább tetőzte, hogy a rendezvény 30000 pengős ráfizetéssel zárult. Nem meglepő tehát a város Főügyészének a polgármesterhez 1937. február 24-én írt levele: „Tisztelettel értesítem, hogy az 1937 február 22-én megtartott, a város évi költségvetésének miniszterközi tárgyalásakor a m. kir. Belügyminiszter megtiltotta, hogy a jövőben Miskolci Hetet rendezzenek az ő jóváhagyása nélkül."

55 A korszak két Miskolci Hete tehát felemás eredménnyel zárult. Ha kizárólag gazdasági szempontból nézzük elhibázott lépésként kell értelmeznünk, hiszen a város pénzügyi lehetőségei nem voltak elégségesek az ünnepségek kiadásainak fedezésére, de kulturális, erkölcsi értéke mérhetetlenül nagyobb volt. A város idegenforgalma szempontjából mindenképp sikeresek voltak a rendezvények, hiszen az ország minden tájáról jöttek látogatók, akik jól érezték magukat Miskolcon és pénzüket végül is a kávézókban, éttermekben, szállodákban stb. költötték el. Az 1930-as évek idegenforgalmi szervezetei Magyarországon a XX. század elején kialakult idegenforgalom és szolgáltatásrendszer az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején teljesedett ki. Ekkor alakultak meg azok az országos szervek és ekkor születtek meg azok az országos törvények, rendeletek, melyek lehetővé tették egy államilag is felügyelt egységes alapelveken álló „gazdasági ágazat" létrejöttét. Magyarország idegenforgalmának ellenőrzését 1928-tól az Országos Idegenforgalmi Tanács látta el 53 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 29589/1943. 54 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 29589/1943. 55 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 29589/1943.