Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között

sokat, hogy a Miskolci Hét ideje alatt várható jelentős turistaforgalomra tekin­tettel mind nagyobb számban adjanak ki lakásokat, mivel a városban található szállodák befogadó képessége nem lesz elég. „Minden városban nemes versen­gés alakult ki a lakáskiadásokban ezért Miskolc se maradjon le!" 44 A lakástulaj­donosokat kérik, hogy a címeket június 22-ig jelentsék be az idegenforgalmi hi­vatalnál. A nagyobb ösztönzés kedvéért a miskolci filmszínházakban, az Apol­lóban, az Urániában és a Corsoban januártól júniusig filmvetítések előtt lakáski­adásokat ösztönző reklámokat láthattak a nézők. 45 A szép számú jelentkező el­lenére a város mégis rákényszerült arra a megoldásra, amit a debreceniek saját tapasztalatukon okulva ajánlottak: a Nágel és tsa. ágyak és mosdók kölcsönzé­sével foglalkozó budapesti cégnél rendeltek meg pót fekhelyeket, amiket szállo­dákban és iskolai helységekben állítottak fel. 46 Az idegenforgalmi hivatal munkáját erősítendő és azt koordinálandó feb­ruár elején megalakították a Miskolci Hét előkészítésében és a rendezvény ideje alatt munkálkodó Központi Iroda és Sajtószolgálatot. Az ideiglenesen felállított iroda vezetéséve Hodobay Sándor Sassy Csabát a Lévay József Közművelődési Egyesület főtitkárát bízta meg. 47 Neki és Bálás Miklósnak volt a dolga a regio­nális és országos sajtó tájékoztatása, a rendezvényt propagáló reklámok szét­küldése, valamint az idelátogató idegenek informálása. A közgyűlés a Miskolci Hét megrendezésére 5000 pengőt különített el az évi költségvetésből, de a „Felsőmagyarország" nevű helyi lap borúlátó volt a siker tekintetében. „Bi­zonytalan a Miskolci Hét sorsa" , „Lesz-e sikere a Miskolci Hétnek?" , Propa­ganda ötezerért?" 48 című cikkeiben a szervezés lassúságát kifogásolják és ke­veslik a megrendezésre szánt pénzt, hiszen a tervbe vett programok már maguk is jóval többe fognak kerülni, nem beszélve arról a nagyszabású színházi elő­adásról, amit az Avas oldalában terveztek. 49 Nem csoda, hogy ezt az előadást végül is nem sikerült a programba illeszteni. A Miskolci Hét kínálata így is bő­séges volt és a pénzügyi nehézségek ellenére az eredeti terveknek megfelelően sikerült augusztus 5-én megnyitni. A MÁV. filléres vonatokat indított az egész országból a rendezvényre, a miskolci szállodák (Korona, Abbázia, Pannónia, Grand), az éttermek, vendéglők (Szemere, Széchenyi, Vadászkürt, Leffler, Váro­si, Kispipa, Park, Adámy), a cukrászdák (Kazinczy, Rábel, Csokoládéház, Frey), a mozik és más, az idegenforgalom szempontjából érdekelt intézmények mind felkészülve várták a látogatókat. A Miskolci Héten nyolc állandó program várta az ide érkezőket. Ezek közül a legnagyobb szabású és a legsikeresebb volt az Ipari Kiállítás és Vásár. A Kir. Kath. Gimnázium, a Fiú Felsőkereskedelmi Iskola 44 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1917. 41/1934. 45 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 29589/1943. 46 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1917. 46/1934, IV. B. 1906. 29589/1943. 47 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 29589/1943. 48 Felsőmagyarország, 1934. 3. 30. sz. 49 Arany János: Buda halála című művét akarták színre vinni 600 fős szereplőgárdával. A Felső­magyarország (1934. 5. 3. sz.) cikke szerint ötven kereskedő 25000 pengőt ajánlott fel az előadás céljaira, de ez kevésnek bizonyult, hiszen 60000 pengőre lett volna szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents