Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között

Csoportos utazások, iskolai kirándulások Az idegenforgalmi hivatalok - ezen belül a miskolci idegenforgalmi hi­vatal is - ügyintézésének a legnagyobb részét tették ki ezeknek az utazásoknak a megszervezése és lebonyolítása. A kor turizmusának közösségi szelleméből kö­vetkezett, hogy az idegenforgalom túlnyomó részben csoportosan zajlott. A különböző egyletek, polgári kezdeményezések, iskolák, kisebb-nagyobb társa­ságok egy, vagy több napos utazásai jelentették döntően az 1920-as, 1930-as évek Magyarországának belső turistaforgalmát. Természetes, hogy emellett lé­tezett egyéni üdülés, idegenforgalom is, de arányaiban elenyésző volt, hiszen ez főleg a gazdag polgári, arisztokrata réteg körében zajlódott. Miskolcon évente az idegenforgalmi iroda által szervezett iskolai kirándulások száma 25-30 volt, más csoportok is legalább ennyien fordultak meg a városban. Összesítve azok­nak a 25-30 ezer idegennek, akik Miskolcot választották turizmus céljából 90%-a csoportosan érkezett a városba. 37 Nagy részük filléres vonattal érkezett, de ál­talában egy-két napnál tovább maradt, így hagyományos, menetrend szerinti vonattal, vagy busszal indult haza. Ezeknek az utazásoknak és a szervezésnek meg volt a koreográfiája. A csoportok írásban jelentkeztek az idegenforgalmi hivatalnál és kérték a szállás, étkezés elrendezését, valamint egy kész, előre ki­dolgozott program elkészítését. Iskolai kirándulások esetében a hivatalnak előre kidolgozott, standard ajánlatai voltak egy, két, vagy több napra. Ezek között szerepelt az Avasi kilátó, Avasi templom, Görögkeleti templom, Zenepalota, Múzeum megtekintése, kirándulás Tapolcafürdőre, a diósgyőri várrom, Lillafü­red, Hámori-tó, Zsófia kilátó, Szeleta barlang stb. megnézése. Ezeken kívül igény és főleg pénz szerint, más programokat is beépítettek az ajánlatba. A Mis­kolcon jár iskolai csoportok fő kérése a város és környékén található gyárak, üzemek meglátogatása volt, ezért az idegenforgalmi hivatalnak élénk levelezés­ben kellett állnia a Diósgyőri vasgyárral, a Diósgyőri Szénbánya Rt.-el, a Berentei Kőszénbánya Vállalattal, a Vulkán Oxigéngyárral, a Hazai Mechanikai Palackgyárral, a Mánik-féle Lyukóvölgyi Szénbányával, a drótkötélgyárral stb. A gyárak, üzemek szívesen álltak elébe a látogatásoknak, egyedül a Diósgyőri Papírgyár tagadta ezt meg, ami az ott folyó speciális vízjeles biztonsági papiro­sok gyártása miatt érthető volt. 38 A Diósgyőri Vasgyár viszont szinte berendez­kedett a turista csoportok fogadására, ellátására, hiszen az idegenforgalmi hi­vatallal történt levelezései során számos alkalommal felhívta a hivatal figyel­mét, hogy ajánlja az oda kirándulóknak a gyár éttermét, ahol gyorsan, olcsón lehet étkezni. 39 A Miskolcra látogató iskolai csoportok elszállásolása, étkeztetése - mint máshol is - a pénztárcához volt igazítva. A legolcsóbb a Turista-szálló volt, de akadtak iskolák, akik az Abbáziában, sőt egyesek a Koronában laktak. Egyéni kérésre az idegenforgalmi hivatal idegenvezetőt és fényképészt is kiren­37 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 7132/1936. 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1917. 45/1933. 39 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1917. 44/1933.

Next

/
Thumbnails
Contents