Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között

vetési kerete miatt nem vállalkozhatott. 1934-ben javult némiképp a helyzet, mikor a Vucskits Jenő vezette Amatőr Fényképészek miskolci csoportja felajánlotta szolgáltatásait és egyben elvállalta Miskolc hivatalos fényképeinek készítését. Az egyesület a szolgálataiért egy fényképészeti célból megfelelő helységet kért és kapott a Zenepalota pincéjében.

23 Az amatőr fényképészek segítsége a lehető legjobb időben jött, hiszen az Országos Idegenforgalmi Tanács 1933 decemberében elhatározta egy központi fényképnyilvántartás létrehozását az idegenforgalmi érdeklődésére érdemes városokról, gyógyhelyekről, fürdőkről stb. és ebben a nyilvántartásban Miskolc, művészi igényű fényképeivel mindenképpen részt akart és így részt is tudott venni.

24 1934 nyarán az augusztus 5-től 12ig tartó Miskolci Hét lázas szervezésének közepette a polgármesteri hivatal a magyar királyi Légügyi Hivataltól engedélyt kapott légifelvételek készítésére Miskolc-tapolcai és lillafüredi prospektusaihoz. A felvételeket a Miskolcon állomásozó 7. Vegyesdandár repülőgépei közreműködésével sikerült elkészíteni.

25 1933. március 1-én az idegenforgalmi iroda javaslatára Miskolc városa nyilvános plakátpályázatot hirdetett. A kiírás értelmében a pályázaton csak miskolci lakosok vehettek részt és a feladat az, hogy „Terveztessék meg egy olyan plakát, mely művészi módon emelje ki, hogy Miskolc az északmagyarországi hegyvidék központja, a Bükk legnagyobb városa, a turistaság, nyaralás, fürdőzés gócpontja s természetes fekvésénél és jellegzetességénél fogva kiválóan alkalmas arra, hogy az idegenforgalom városunk felé terelődjék."

26 A bíráló bizottság elnöke Hodobay Sándor, tagjai: a Miskolci Művészek Társasága, az Északmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség, a Lévay József Közművelődési Egyesület képzőművészeti osztálya által delegált egy-egy tag, valamint Bálás Miklós voltak. A beérkezett pályaművek elbírálására 1933. április 4-én került sor a városháza kistanácstermében. A döntés értelmében az első díjat és a vele járó 100 pengő honoráriumot Burány Nándor nyerte „Jobb itthon" című plakátjával. A második és harmadik helyezést ifj. vitéz Litkey György „Felvidéki város" és Burány Nándor „Csak Miskolc" című pályamunkája nyerte el. A városi bizottság, még három plakát megvásárlását is elhatározta: Burányi Nándor „Egészség", Gartner László „Halló Miskolc", és ifj. vitéz Litkey György „Templomok városa" című művét. Az első díjban részesült alkotás lett Miskolc hivatalos idegenforgalmi plakátja, amit az ország számos városának vasúti pályaudvarán felállítottak ugyanúgy, mint más települések saját plakátjaikat a Tiszai pályaudvaron. A MÁV állomások egyébként az egész korszakban közkedvelt reklámhordozók voltak. Azt, hogy mikor, hol, melyik város plakátját állítják ki az idegenforgalmi hivatalok és a MÁV vezetőségének megállapodásain múlott. A MÁV mgyen biztosította rendelkezésre állomásait a plakátok számá23 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 29589/1943. 24 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 29589/1943. 25 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1917. 216/1934. 2b B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1917. 3/1933.