Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között

MISKOLC IDEGENFORGALMI TÖREKVÉSEI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT SOMORJAI LEHEL A mai értelemben vett idegenforgalom és turizmus története közel egyidős az ipari forradalom és a kapitalizmus kialakulásával. A közlekedési eszközök fejlődése, az ellátási viszonyok javulása, a személyes biztonság növekedése és nem utolsó sorban az, hogy a fejlett országok társadalmainak a XVII-XVIII. századtól már voltak olyan rétegei - a nemességen kívül is - akik pénzt és időt tudtak áldozni arra, hogy pusztán élvezet és szórakozás céljából keressenek fel más tájakat, helyeket erős lökést adtak annak a tevékenységi körnek a kialakulásához, amit összefoglalóan turizmusnak, idegenforgalomnak nevezünk. Magyarországon az idegenforgalom és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásrendszer lényegében a XX. században alakult ki. Természetesen már jóval korábbról is ismerünk rendelkezéseket, amik az idegenek, az utazók ellátásával foglalkoznak

1

, de ezeket még nem lehet az idegenforgalom és szolgáltatás részének tekinteni. A XIX. század második felének, XX. század elejének nagyarányú vasútépítkezései megteremtették a kellő alapot az idegenforgalom fellendülésének is. Nem véletlen tehát, hogy az első idegenforgalommal foglalkozó részvénytársaságot is a vasút hívta életre: az 1870-es években a magyar királyi államvasutak a Thos. Cook és Fia nevű londoni cégre bízta a vasúti városi menetjegy árusítást és később csekély anyagi támogatás mellett ennek a cégnek adta meg az engedélyt egy idegenforgalmi iroda felállítására. Rajtuk kívül a Hálókocsi-társaság, a Magyar Kárpát Egyesület és a Magyar Turista Egyesület fejtett ki némi propagandát, de az első komoly vállalat, mely már anyagi bázisánál fogva is méltóképpen szolgálhatta a hazai idegenforgalom fellendítésének ügyét csak 1902ben alakult a Thos. Cook és Fia, valamint a Hálókocsi-társaság idegenforgalmi irodáinak összeolvadásából. Ez az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság a magyar királyi Államvasutaktól évi 30000 korona támogatást kapott. Magyarországon a századelőn, sőt még a két világháború között is az idegenforgalom propagálásának fontos színterei voltak az egyesületek és szövetségek. A már említett Magyar Kárpát Egyesületen és a Magyar Turista Egyesületen kívül a 10-es, 20-as években sorra alakultak olyan polgári kezdeményezések, melyek kimondottan az idegenforgalom fellendítésén munkálkodtak. E téren Miskolc és Kassa, mint a felsőmagyarországi régió két nagy városa orszá1 Utasok befogadására a földesurak és városok szállodákat állítsanak. erd.1791.II.18.