Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

letek alakítását. A pártolók sorában harmadikként a hatalom jelenik meg legkésőbb, majd csak az első világháborút követően kezdi meg a fiatal férfiak szervezését. A szervezés a bajtársi szellem jegyében a leendő katonák eszmei nevelésének irányítását jelenti és a levente mozgalomban csúcsosodik ki. Az ifjúsági egyesületek számaránya nem jelenti az ifjúság részvételének hiányát is. A polgári egyesületek majd később a munkás egyesületek jó részében a tagfelvételnek nincs korhatára, így -ha szülői felügyelet mellett is - a fiatalság tevékeny egyesületi életet élt. Kivételt képeztek ez alól az iparos és kereskedő segédek és tanoncok, akik a szülői háztól távol éltek. Bár a törvények gyámi jogokat és kötelességeket róttak a mesterekre, ez csak írott szó lett, az iparos és kereskedő egyesületekben szinte kivétel nélkül a tagfelvételi megkötés - „önálló" - kizárja az ifjúságot, nem értve bele természetesen a mester saját gyermekeit. Az ifjúsági egyesületek sorában találunk segélyező, önsegélyező egyesületeket és önképző egyesületeket. Ezeknek az egyesületeknek a támogatója az ipartestület, tőkéjük sok esetben a céheknél működött segédpénztáraktól származott. Az első egyesülési kísérlet az asztalos, üveges és bútorfestő segédeké, 1877-ben. Az alapszabály elkészítésén túl nem jutott az egyesület, miután a minisztérium több ízben kifogásolta a tervezetet. A tervezett egyesület az ipartársulat védnöksége alatt 295 ft. 3 kr. tőkével kezdte működését, a tőke az ipartársulat kórházi segélyalapjától került az egyesülethez. A szabályzat legérdekesebb része, az egyesület és a patronáló ipartársulat viszonyának gyakorlatára vonatkozó fejezet „a fent mondott társulatnak jogában álland, magát küldöttei által képviseltetni, kik köz- és választmányi üléseink alkalmával a tanácskozmányban részt vehetnek, esetleg elnökölhetnek, tanácsaikkal egyletünket előrehaladásában támogathatják; szavazás esetén, habár szavazati joggal nem bírnak is, de tapasztalt rendetlenségek avagy egyletünk belkezelésében, ha károsat tapasztalnak, annak orvoslását eszközölhetik, általában minden tekintetben ellenőrködési joguknál fogva könyveinkbe bármikor betekinthetnek."

67 Feltételezhető, hogy ez az egyesület azonos az Iparos Ifjúsági Egylet néven feloszlatott egyesülettel, amelyről az egyetlen adat 1884. március 30-án kelt; intézkedés arról, hogy a feloszlott egyesület vagyonát, ingóságait a Miskolci Iparos Ifjúsági Segélyegylet Önképző és Olvasó Köre kapja meg.

68 A „jogutód" első hiteles alapszabálya 1889. augusztus 11.-én íródott, az engedélyezés dátuma 1890. február 25.

69 Az alapszabályokban meghatározott név jobban kifejezi az egyesület lényegét, miután tartalmazza az alapító megnevezését is: Miskolci Ipartestület Iparosifjúsági Segélyegylete Önképző és Olvasóköre. Az egyesületek általános gyakorlatától eltérő sajátságos a tagság összetétele. Az egyesületnek kötelezően tagja valamennyi ipartestülethez tartozó önálló mester, aki segédekkel dolgoz67 Források, 1.12. 77-83.p. 68 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/C. 5977/1887. 69 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/C. 3015/1890.