Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

és kiterjedt a művelődésre és szórakozásra is. Igen jól szervezett, jóhírű egyesület volt; a kiegyezés évében dr. Bódogh Albert elnökletével 36 működő tagja volt, az 1942. évi tagnévsor szerint a tagok száma 84 - 6 fő a környező községekből, a többi miskolci -, 1944. január 1-én 97 fő volt a bejelentkezett tagok száma. Irodájuk a Széchenyi utca 35. szám alatt volt, majd 1945-ben a Kazinczy utca 15. II. emeletére költöztek, míg végül a maradék könyvtárat a Szentpéteri kapui kórház területére költöztették át. A nagyhírű orvos-gyógyszerész egyesület mellett 1910. május 30-án alakítottak a gyógyszerészek egy sajátos érdekvédelmi szervezetet is a Miskolci Gyógyszerész Testületet.

50 Ez a testület 1921. május 26.-án csatlakozott az országos egyesülethez Országos Gyógyszerész Egyesület miskolci helyi csoportja néven. Az egyesület érdekvédelmi célból alakult, bevallottan legfontosabb feladatának a gyógyszerész kamara felállítását tartotta, s a kamara felállításáig betöltötte annak hivatását és szervezte az önálló gyógyszerészeket és gyógyszertár tulajdonosokat. Kamarai feladataihoz híven az érintettek nyilvántartását, a hatóságok szakmai és statisztikai támogatását, a kapcsolattartást is felvállalta. Érdekes a feladatok és célok egybeesése az ugyancsak kamarai feladatokat vállaló kereskedelmi testülettel. Az orvosok és gyógyszerészek után a mérnökök is egyesületet alakítottak bár csak jóval később 1903-ban Miskolc-Diósgyőri Mérnök Egyesület néven. Az egyesületről Szendrei Jánostól értesülünk, bár ő is igen szűkszavú; a tagok számát az alakulás évében 12 főben adja meg s az egyesület történetéről mindössze annyit közöl, hogy 1910-től a Magyar Mérnök és Építészegylet osztályaként működik.

51 A városi tiszti címtár alapján ezt annyival egészíthetjük ki, hogy az egyesület irodái a Városház tér 8.szám alatt voltak, s hogy 1930-ban Allender Henrich volt a társaság elnöke, a titkár Szűcs Sándor, a pénztárnok pedig Vass Zoltán. A szakmai egyesületek történetének tárgyalásakor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a munkás egyesületek egy része, főként a századforduló előtt alakult egyesületek, kezdetben szakmánkint szerveződő egyesületek voltak, s csak a gyáripari munkásság szervezkedését követően kerültek a szociáldemokraták befolyása alá és alakultak át segélyező egyesületből érdekvédelmi szakszervezetté. Közülük a leginkább szakegyesületként minősíthető egyesület az 1887. június 28-án alakult Miskolci Pincér Egylet.

52 Az egyesület a tagok érdekképviselete mellett, a betegségi és temetési segélyezést és nem utolsó sorban a szakmai képzést vállalta, a tagként felvehető egészséges férfiak számára. A pincérek életében jelentős állomás volt 1903; ekkor alakult meg a vendéglősök, korcsmárosok és szállodások munkaadói egyesülete. A munkaadói egyesület alakulását követte az országos szakszervezet helyi csoportjának alakulása 1907-ben. A pincérek „munkásegységét" azonban nehéz volt fenntartani, 1925 50 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 34.dob/78. 51 SZENDREI, V. 635.p. 52 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 43/őrz., IV.1925/b. 36.dob/30. Ld. még: Források 11.198.