Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

követő nap érkezett meg a megyéhez a földművelés, ipar és kereskedelmi minisztérium leirata, melyben a kiházasító egylet alapszabályának átalakításához közli az alapelveket. A miskolci kiházasító egylet botránya nagyban hozzájárult, hogy - ha elég későn is -, de 1901-ben megszületett a 18705 számú rendelet, amely a kiházasító egyesületek és minden más biztosítási célú egyesület alakítását megtiltja és kötelezi őket szövetkezetté alakulásra. A dualizmus első két évtizedének jellemző vonása, hogy a „szabadverseny" ellenére megszületik a közös érdekvédelem gondolata, sorra alakulnak olyan gazdasági egyesületek, melyek elsődleges célja az érdekvédelem. Észre kell vennünk, hogy ezek az egyesületek a reformkori védegyletei mozgalom feltámasztásával is kísérleteztek, amikor a magyar ipar, kereskedelem és árú érdekvédelmét tűzték zászlójukra. 1875. augusztus 30-án alakult az ipari szakoktatás előmozdítására és a házüpar védelmére az Iparos Szakoktatást Terjesztő Egyesület

25

. A céljának megfogalmazásából az derül ki, hogy a tömeggyártás által fenyegetett falusi háziipar pártolását vállalta, s mint ilyen egyesületnek Miskolcon nem volt jövője. 1899. április 16-án alakult, december 27-én engedélyezte a belügyminiszter a rossz fizető adósok nyilvántartására és az azok elleni védelemre a Hitelezők Védegylete Miskolcon elnevezésű egyesületet.

26 A társaság tagjai sorába fogadta az önálló kereskedőket, gyárosokat, kézműiparosokat és társulásaikat. 1904. április 24-én Budapesten alakult meg a Magyar Védő Egyesület, amelyhez csatlakoztak a miskolciak is. Ez az egyesület már nevében is hordozza az utalást a reformkori Védegyleti mozgalomra. Az egyesület célja is a reformkori gondolat: „ a hazafias társadalom minden tényezőjének egyesítése, hogy a hazai ipari és mezőgazdasági termelést a külföldi versennyel szemben megvédje és fejlessze.

27 Az 1906. október 27-étől működő Miskolci Iparpártoló Szövetség az előző egyesületeknél még tovább lépett és nemcsak a természetes személyeket, hanem jogi személyeket is szándékozott tömöríteni a magyar ipar védelmében.

28 Az egyesület alapítóinak nagyra törő szándékait bizonyítja, hogy félreértések elkerülése végett alapszabályukban rögzítették, hogy a helyi ipart, a házi ipart, a kézmű ipart és a gyáripart egyaránt védeni akarják. A társaság a minisztériumnak is fejtörést okozhatott, mert közel nyolc hónapig; 1907. június 4.-éig tartott az engedélyezési eljárás. Szakmai egyesületek A szakmai egyesületek előtörténete a céhekig nyúlik vissza. Az érdekvédelmi, kulturális, sőt politikai feladatok ellátása a céh-keretekben megvalósult. 25 B.-A.-Z. m. Lt. IV.809/b. 4903/1875. 26 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 180/őrz. 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/C. 3176/1904. 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 568/őrz.