Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

és az 1800 kötetes könyvtár használatából származtak. Híres műkedvelő csoportja az 1921/22-es színházi évadban több színielőadást tartott a színház teremben, színészeik minden nap este 6 órától próbáltak a siker érdekében. Zenés előadások tartását is tudták vállalni, 20 tagú dalárdájuk színvonalát az évente megrendezett önálló hangverseny is jelzi. Tagjainak összetétele igen vegyes volt, azon ritka egyesületek közé tartozott, melyek a lakóhely szerint szerveződtek. Az egyetlen irányultság amit a vezetőség névsora is jelez a helybéli rk. egyházközség befolyása. Gazdasági egyesületek A kiegyezést megelőző korszak végén alakuló „politika mentes" egyesületek sorába tartozik a számtalan gazdasági egyesület, tekintve, hogy ezek céljának politika mentes megfogalmazása könnyebb volt, mint a művelődési egyesületeké. Ezek a gazdasági egyesületek már a polgári kor eszméit tükrözik, így átmenetet képeznek a két korszak között, ugyanakkor ezeknél az egyesületeknél csúcsosodik ki a jogi rendezetlenségből adódó minden anomália. A gazdasági egyesületek sorában kell meg megemlékeznünk a város legérdekesebb egyesületeiről a kiházasító egyletekről. 1867. augusztus 1-én kelt az alapszabálya a Miskolci ág. hitv. evang. egyház kehelében alakult és főfelügyelete alatt álló első kiházasító egylet néven 1868. szeptember 18-án engedélyezett egyesületnek.

22 Az egyesület a szülői és gyámi felügyelet alatt álló és független nőtlen és hajadon 10 és 30 év közötti fiatalok számára alakult rangra, módra és vallásra tekintet nélkül. „ Az ifjúság nősülését vagy férjhez menetelét időközi kisebb befizetgetések mellett könnyíteni s illetőleg a részvényes tagoknak nősülésük vagy férjhez menetelük alkalmára legkevesebb 100 forintot biztosítani." - vallotta céljának a társaság. Az egyesület első elnöke Zelenka Pál evangélikus lelkész volt. 1871. április 25-én sor került az alapszabály módosítására, ez a módosítás szövegében is jobban kifejezi a társulás lényegét, nevezetesen a szülőknek és gyámoknak részletek befizetésével megkönnyíteni a házassági kiadások előteremtését. Az alapszabályok szerint így az egyesület biztosító társaságként működött, melynek tőkéjét csak aktív gazdasági tevékenységgel lehetett a kellő szintentartani, így az egyesület és minden más kiházasító egyesület életképessége megkérdőjelezhető. Ezt igazolja a Borsod-Miskolci Kölcsönös Kiházasító Egylet rövid és viharos története is. 1871. júliusában Eördögh István kezdeményezésére készült el az alapszabály, melyet a belügyminiszter némi változtatással jóváhagyott. A leirat alapján 1871. július 31-én az egylet megtartotta választó közgyűlését és egyben elvégezte az alapszabály szükséges módosítását. A módosított alapszabályt a belügyminiszter 1871. augusztus 7-én jóváhagyta és ezzel véglegesen és törvényesen megkezdte működését az egylet. Mindezeket Borsod megye alispánja 22 B.-A.-Z. m. Lt. IV.758. 3624/1870., 1968/1871.