Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

megjelent a Nemzeti Kaszinó alapszabálya. A vidéki kaszinók alapszabályait vizsgálva, néhol szó szerinti átvételekkel is találkozunk. A szervezés eredményeként 1833-ban már 29 kaszinó működött az országban. Miskolc reformkori történetéből a sokat vitatott Major utcai Tudós Társaságról kell megemlékeznünk. A Társaság létezéséről Szendrei János Miskolc monográfiájából kapunk hírt, aki az 1840-es évekre teszi a társaság alakulását. A társaság nevét a székházul szolgáló Major utcai lakásról kapta, tudjuk, hogy a lakás Kun Jánosé, a társaságot létrehozó barátai a megyei és városi hivatalokban dolgozó értelmiség tagjai sorából kerültek ki. A miskolci kaszinó a reformkor második felében a „fontolva haladók" gyülekezési helye lett, itt csoportosult az országgyűlési követek tábora. Az országgyűlési választások idején az ellenzék radikális jelöltjeinek választási előkészítését a kaszinón kívül kellett megoldani, erre a célra volt kitűnő hely a Major utca. Szerencsénkre írásos forrás erősíti meg a Miskolci Nemzeti Kaszinó alakulását 1833-ban, az egyesület bélyegzőjének vésete is ezt az alakulási évszámot erősítette meg.

4 A kaszinó első elnöke Szendrei János szerint Kun János volt, akiről másutt azt írja Szendrei, hogy a Major utcai Tudós Társaság elnöke. A miskolci kaszinó az országos mintájára alakult, az azonos eszmeiséget bizonyítja, hogy dísztagjává választotta Széchenyi Istvánt. A kaszinó a követválasztások előkészítésében nagy szerepet játszott, az országgyűlés alatt pezsgő társasági élet folyt, itt vitatták meg a történéseket. Segítette a politizálást, hogy Kossuth országgyűlési tudósításai eljutottak a miskolci kaszinóba is. A forradalom idején is pezsgő élet volt a kaszinóban, és a kaszinó volt az egyetlen hely, ahol a szabadságharc bukását követő időben társasági élet folyt. A kaszinó évi rendes közgyűlése nagy eseménynek számított a városban, olyannyira, hogy az alapszabály 34. §.-a még az ünneplés módját is rögzítette: „A báró Vay Béla által ajándékozott serleggel minden évben az évi közgyűlés alkalmából rendezendő estélyen ünnepélyes pohárköszöntő tartatik. A felköszöntő megtartásával a kaszinó egy tagja a választmány által bízatik meg, aki a felköszöntés tárgyát /akár személy, akár eszme legyen az/ a választmánynak bejelenteni köteles."

5 A kaszinó történetének és jelentőségének igazán sommás összefoglalását adta a 100. közgyűlésen 1933-ban az elnök Lichtenstein László a megjelent 49 tagnak: „A százéves kaszinó az alkotó magyar társadalomnak volt egyik eszköze, egy évszázadon át kisugárzó erőforrása sok nagy nemzeti és nemes gondolatnak, ma pedig a viszonyoknak kényszerítő hatása alatt inkább csak hagyomány, de még mindég érték a múltból."

6 Néhány évvel a kaszinó megalakulása után már jelentkeztek a társadalmi ellentétek a tagságon belül, ennek csak egyik megnyilvánulása volt a radikálisok szervezkedése, a másik a kaszinóból kiváló, főként iparűző társaság szervezkedése 1837-ben: a Miskolci Polgár Egylet. Az egylet 1837. évi alapszabályá4 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 36.dob/5. 5 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 36.dob/5. 6 Uo.