Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

rendben folyt le."

2 A rendezvények mellett a segélyezési és jótékonysági célú gyűjtésekre is engedélyt kellett kérni, ellenkező esetben a begyűjtött összeget a hatóság elkobozta. A gyűjtést a helyszínen, illetve a kötelezően készítendő számadások alapján a hatóságoknak joga volt ellenőrizni, s szabálytalanság esetén betiltani. Külföldről adományt, vagy segélyt csak a belügyminiszter engedélyével lehetett elfogadni. Szabad volt az egyesületeknek haszonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytatni, a tevékenységre vonatkozó szabályok alapján; pl. iparengedélyt kellett kérni a székházakban folyó italméréshez. A rendezvények ellenőrzése és a rendszeres hatósági ellenőrzés nem terjedt ki a művelődési egyesületekre, ezeknél az egyesületeknél, csak panasz esetén kezdeményezett vizsgálatot a hatóság. Ez volt az oka annak, hogy a politikai célzatú egyesülések - köztük a munkás pártok - művelődési egyesületi köntösben folytatták a titkos szervezkedést. A jogszabályok az egyesületi tagság szabadságáról illetve tilalmáról is intézkedtek. Az 1868. évi XLIV. tc. 26. §.-a a nemzetiségek tagsági jogát engedélyezte, a szolgálati szabályzat a tényleges állományú katonatiszteknek a politikai és titkos egyesületek kivételével engedélyezte az egyesületi tagságot. Tilalommal is találkozunk; a bírói testület tagjait, az ügyészség tagjait és a bíróságok hivatalnokait a politikai és munkás egyesületi tagságtól tiltották el az igazságszolgáltatásról alkotott törvények. Az összefoglaló egyesületi törvény hiánya következtében a fenti rendelkezések mellett kialakult szokásjog is meghatározta az egyesületek életét. A szokásjog alapja az a joggyakorlat, hogy ami nincs tiltva az szabad; így semmi tilalom nincs a nők és a kiskorúak tagságáról illetve egyesület alakítási jogukról, nincs általános tilalom a külföldiekről, csak a politikai és munkásegyesületekbe tilos számukra a belépés. Nincs tiltva, vagy körülhatárolva az egyesülés célja sem, a szokásjog az erkölcstelen és a törvénytelen célok kivételével semmit nem korlátozott. Az idők folyamán a szabályozatlan feloszlatásnak is kialakultak a formái, a feloszlató intézkedést közigazgatási úton hajtották végre, s szokásjog szintjére emelkedett, hogy nem lehetett a feloszlatás indoka az egyesület valamely tagjának magatartása, csak ha az egyesülete nevében történt az indokul szolgáló eset. Végül a szokásjog körébe kell sorolnunk a titkos szervezkedések tilalmát is, bár ez esetben az érvelés más alapokról indul; miután az egyesületeknek kötelező alapszabályt készíteni, s azt láttamoztatni, az a társaság amelyik ezt nem végzi el tiltott - azaz büntethetők tagjai. Egyesületi alapszabály Az egyesületek autonómiájának alapvető meghatározója a tagság öntevékenységének eredményeként megszületett „jogszabály" az írásba foglalt alap2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt. MV. Kbiztosa 112/1920 Közli: Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez, továbbiakban: Források, II. 67.