Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

A miniszter nem tudta elfogadni a megszavazott összeg befizetésének állandó elhalasztását és egyre türelmetlenebb felszólításokat küldött a város címére. Végül a város csak a 2 500 000 koronás kölcsönalapjából tudta 1911 szeptemberében a vállalt támogatást átutalni a központi állampénztárba.

52 Borsod vármegye 1907-ben 30 000 korona hozzájárulást szavazott meg a gimnázium új épületének építésére.

53 Hasonlóan a városhoz, a megye is csak 1911 végén utalta át az összeget fedezethiányra hivatkozva. Több megoldás is felmerült a közgyűlésben a hozzájárulás előteremtésére. 1909 februárjában olyan döntés született, hogy 0,09%-os pótadót vetnek ki a községekre, 1911 októberében a rendkívüli közgyűlés úgy határozott, hogy ideiglenesen a vármegyei nyugdíjalapból veszik fel az összeget 5%-os kamat mellett. A kamatok fedezésére banki kölcsön felvételét tervezték, melynek lebonyolításával az alispánt bízták meg.

54 1908-ban tervpályázatot írtak ki a minisztériumban az új épület megtervezésére, melyet Orczy Gyula budapesti műépítész, tervező nyert el. A gimnázium tanári kara a március 9-én tartott rendkívüli értekezleten részletesen megfogalmazta az építendő iskolával szembeni elvárásait. „Szükséges elkerülhetetlenül egy 72 m területű fizikai szertár, mellette egy 48 m-nyi kémiai helyiség és ennek tőszomszédságában egy 72 m-nyi és lehetőleg délre fekvő kísérleti tanterem emelkedő padsorokkal. A kémiai helyiség s a kísérleti terem közti választó falba jő a kémiai tűzhely . . ,"

55 Nem tudni figyelembe vette-e ezt a minisztériumba felküldött javaslatot a tervező, de a tervek már 1909 nyarán kész voltak. A minisztérium ősszel elfogadta a terveket, november 26-án a tervezői tiszteletdíjat ki is fizette. Az 1909. évi 121082. sz. miniszteri rendelet már módosította az épület várható költségvetését 700 000 koronára, ami a művezetési, egyéb tiszteletdíjakkal és a berendezési költségekkel 800 000 koronáig mehet fel.

56 Az „árlejtési hirdetményt" a különféle szakipari munkákra 1909 márciusában jelentette meg e minisztérium, tavasszal megkötötték az érintett iparosokkal a szerződéseket. Az elfogadott és közzé tett ajánlatok értelmében úgy tűnt, hogy kisebb összegből is felépülhet a gimnázium (Orczy Gyula számításai szerint az elfogadott ajánlatok összértéke csak 560 000 korona volt). Erre hivatkozva mind az építész, mind a vállalkozók megpróbáltak az eredetinél jóval költségesebb megoldásokat elfogadtatni a minisztériummal. Orczy például az ereden' cserépfedés helyett eternit műpala alkalmazását javasolta, „csupán 8130 korona" többlet költséggel. Szintén ő javasolta egy csillagvizsgáló torony építését a főtornyon eredetileg tervezett „huszár torony" helyett, ahová a természettani szertárból közvetlenül lehetne feljutni. 52 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 70/kgy. 1907. 5637/1911. alapszámon 53 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809. 382/kgy. 7989/1907. sz. 3425/1912. alapszámon 54 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809. 382/kgy. 7989/1907. sz. 3425/1912. alapszámon 55 MOL. VKM. iratai. K 500 1917-12-122480.118/1908. 56 MOL. VKM. iratai. K 500 1917-12-122480.118/1908.