Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Németh Györgyi: Iparosok hirdetései a Miskolci Értesítőben

növekedés másik forrását a vándoridejük letöltésével a szülővárosukba visszatérő mesterlegények jelentették. Új jelenségek azonban nemcsak a bevándorlók iparűzésében mutatkoztak. A városi céhes és céhen kívüli mesteremberek egy csoportja a bevándorlók által is hasznosított új megoldásokkal - új készítmények, közös műhely, többféle tevékenység - próbálkozott, hogy a változó viszonyok között jövedelmezővé tegye üzletét, vagy, hogy egyáltalán megéljen. Mindezek az iparosok, akik minden eszközt megragadtak arra, hogy megtalálják a helyüket, a Miskolci Értesítőt is mint lehetőséget használták fel céljaik elérésére. A Miskolci Értesítő hirdetői között tehát azokat találjuk, akik vagy nem hagyományos mesterségeket űztek, vagy nem hagyományos módon dolgoztak, vagy nem városi lakosok, vagy nem volt kialakult vevőkörük, s ezek közül akár egyszerre több kritérium is jellemezhette őket. Az új iránti fogékonyságuk hirdetéseik megfogalmazásával is bizonyítható, hiszen sokszor kifejezetten reklámfordulatokkal élnek. Bár a Miskolci Értesítő az új szemléletű és törekvő iparosság megismerésének legjobb, átfogó forrása, amelyből lényeges tendenciák mutathatók ki, mégsem nélkülözhető az egyéb forrásokkal való egybevetés, hiszen sokszor pontatlanok, olykor félreérthetők az adataink, s bizonyos, hogy a kimutatott réteg egyes képviselői is hiányoznak a forrásból, márcsak az újság elveszett példányai miatt is. A még biztosan létező hagyományos iparűzés forrásait pedig teljes egészében máshol kell keresnünk.