Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Németh Györgyi: Iparosok hirdetései a Miskolci Értesítőben
hogy Tóth János az alapvetően jótékonysági célú, de a város ügyeit is megvitató Miskolci Polgári Egylet létrehozásának egyik kezdeményezője, majd pénztárnoka, illetve 1845-ben elnöke is volt, aki - a minden törekvése ellenére őt sújtó anyagi nehézségei megoldásához számíthatott az egylet segítségére. 170 Silvester Jakab pedig úgy látszik megtalálta a módját, hogyan vezesse sikeresen cukrászatát, mely 1869-ben bekövetkezett halálakor nagy elismertségnek örvendett. 171 Elek József viszont új reklámfogást alkalmazott, hogy termékeire vevőt találjon. Hirdetése szerint napi 100 köböl teljesítményű készen kapható rostáinak „czélszerűségéről bizonyságot tesz Fáy Lajos úr Ernődön". 172 De nemcsak a többször is hirdető iparosok között találunk új szemléletű törekvőket és sikereseket. Már említettük Románszky János építnököt, aki az átalánydíj bevezetése mellett azzal reklámozta magát, hogy „több mint negyven szivattyús kutat" állított már elő, „mellyekről s azoknak czélszerű biztos használhatásáról, kellő bizonyítványokkal bír". 173 Ugyancsak referenciamunkáira - a Pesten és Budán épített házakra, ser- és pálinkafőzőkre - hivatkozva próbál megrendelőket szerezni a szintén „legjobb bizonyítványokkal" ellátott Kimnach József építőmester. 174 Dvorszky János szivattyúkészítő neve is csak egyszer bukkant fel a miskolci mesteremberek között 1843-ban, 1847-ben azonban már Csabán lévő pálinkafőzőjét árulta. 175 Később Miskolcon találunk szeszfőzdét 176 és gőzmalmot Dvorszky név alatt 177 , az 1870-es évektől kezdve pedig egy vaskereskedést. 178 Miután nem ő az egyetlen, akiről szisztematikus áttekintés nélkül is kiderül, hogy műhelye a század második felében nemcsak fennmaradt, de fejlődött és bővült, ezért amellett, hogy igazolódni látszik feltételezésünk, miszerint az újságban hirdetők az iparosok legdinamikusabb csoportját alkották, az is világossá válik, hogy rendszeres kutatással kell csoportjukat későbbi időintervallumokban is megvizsgálni, ami a miskolci, illetve a magyar iparfejlődés ismert történeti képét is pontosabbá teheti. További kutatást igényel az a kérdés is, hogy a város igazgatásában résztvevő tisztségviselők milyen kapcsolatot tartottak a gazdasággal, azaz esetünkben az iparral. A Miskolci Értesítőből tudjuk, hogy az 1843-as tűzvészt követő téglahiány pótlására az a Hajnalköy József akart téglaégetőt alapítani 179 , aki 17 ° SZOMBATI L. 1887. 14-17. 171 DOBROSSY I. 1985. 100-101. 172 MÉ 1848. aug.17. ' 73 MÉ1845. ápr.22. 174 MÉ 1843. aug.15. ™ MÉ 1853. aug.1.1847. febr.ll. 176 PFLIEGLERJ. F. 1996.29. 177 SZENDREI J. 1911.746. 178 B.-A.-Z. m. Lt. VII-I/d.12. 129/1. 179 MÉ 1844. ápr.2.
