Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

tember 8-án kelt levelére, melyben a helvét hitűek és ezen vármegye nemesei ő szent fensége vallási ügyekben kiadott parancsára és rendelkezésére panaszlanak és magukat azzal szembe helyezik, s a páter minoriták leomlott miskolci egyháza felépítésének ellentmondanak, s ezt ezen királyi helytartótanácsnak panaszosan felterjesztették, most újólag ezen királyi helytartótanács jóakarólag megparancsolja, hogy igaz jelentést, s ne ellentmondást akarjanak kérésünk szerint felterjeszteni a pesti bizottság elé a határozathozatal előtt arról, ki, s milyen formában volt hajdan ezen egyház birtokában és használatában, és most ki bírja azt; katolikusok-e, vagy reformátusok-e? Kelt a Királyi Helytartótanácsnál Pozsonyban, 1725. október 10-én. Kész szolgálattal uraságtoknak gr. Pállfy János, b. Meskó Ádám, Paluskó János György."

16 Maguknak a minoritáknak pedig az 1725. december 3-án kelt leiratában a helytartótanács meghagyta, hogy mielőtt ügyük végleges elintézést nyerne, kérjék ki az illetékes püspök hozzájárulását is. A leiratot a helytartótanács a vármegyének címezte, és a következőképpen hangzik: „Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes, nagyságos, nemzetes és vitézlő, nekünk tekintetre méltó urak. A minorita atyák kérvényét a miskolci leomlott egyház tárgyában tekintetes uraságtok felterjesztésében és szándékaiban vettük, legszentebb fenségének, nekünk legkegyelmesebb urunknak átadtuk, és az előzményekből, a folyó év május 12-én és a most múlt november 10-én tekintetes uraságtoknak írt levelekből azok folyományát ezen királyi tanács alaposan megértette, s ezért a kánoni jog alapján, ahova ezen ügy tartozik, még mielőtt ezen szerzetes rendből nevezett helyen családot megtelepedni engednénk, kéressen ki a megyés püspök egyetértése, nehogy az efféle átruházás a helybéli plébánosnak vagy a tapolcai apátságnak ezen Miskolc mezővárosában bírt lelki hatalmát sértse, vagy a szomszédos káptalannak vagy más, a környéken kolduló szerzetnek ártalmára legyen, hiszen az 1715:CII. törvénycikkely szerint a jövőben nem kívánatos az ország szüksége és őfelsége engedélye nélkül ezen szerzetesek házának és gyülekezetének gyarapítása, ahogy ezzel egyetérteni látszik. Ezért, hogy ezen királyi helytartótanács az említett szerzetesek mondott kérvényét minnél hathatósabban terjeszthesse és ajánlhassa őfelségéhez, ezennel parancsoljuk tekintélyes uraságtoknak, hogy amikor ezen szerzetesek saját megyés püspökük kimondott egyetértését bírják, az előbb mondottak megtartásával a kánoni jog alapján megtartva a megtartandókat, ezen királyi tanácsnak újfent felterjeszteni és jelenteni akarjanak, s ne kerüljék meg ezt uraságtok. Kelt a Királyi Helytartótanácsnál Pozsonyban, 1725. december 3-án. Gr. Pállfy Miklós, b. Meskó Jakab, Paluska György János."

17 Hogy az egri püspöknek, gr. Erdődy Gábor Antalnak még ebben az időben voltak fenntartásai, onnan tudjuk, hogy 1725-ből kelt levélfogalmazvá16 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/f. Mat. XXIII. Fase. IV. nr. 197. A leirat latin szövegét lásd az okmánytárban a 2. szám alatt. 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/f. Mat. XXIII. Fase. IV. nr. 198. Közli SZENDREI J. 194. III. 439-440. A leirat latin szövegét lásd az okmánytárban a 3. szám alatt.