Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)
A dolgozat másik fő része a rend által vezetett iskola építés történetét és az abban folyó oktató-nevelő munkát próbálja felvázolni. E témakörből számos, a kérdést elsősorban didaktikai szempontok alapján tárgyaló feldolgozás látott már napvilágot mind a katolikus, mind a protestáns oktatási intézményekre vonatkozóan. Ezért felmerülhet a kérdés, vajon miért van szükség egy már jól feltárt és bemutatott területről újabb tanulmány készítésére? Annál is inkább, mivel Bajay Amand minorita tanár az 1890-es években főleg az érvényes tantervi utasítások alapján feldolgozta a gimnázium történetét a kezdetektől fogva a XIX. század végéig, 1895-ben Miskolcon jelentetve meg az e témáról írt könyvét. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy az országos forrásanyagon nyugvó, és az egész országra érvényes tendenciák felvázolása és a módszertani jellegű feldolgozások mellett nem haszonnélküli a helytörténetírás részéről a helyi egyházi iskolai élet bemutatása sem. A Bajay Amand által írt iskolatörténet pedig túl nagy időt ölel át ahhoz, hogy egy aránylag rövid időszak, ötvennyolc év eseményeivel alaposabban foglalkozhasson, már csak a könyv belső szerkezeti egysége miatt sem. Ezen kívül Bajay Amand csak válogatott dokumentumokat közöl, azokat is eredeti latin nyelven, szemben a jelen dolgozat célkitűzésével, mely a fellelhető teljes, az adott korra vonatkozó rendtartományi és rendfőnöki, rendházi, gimnáziumi, illetőleg a tükröződő vármegyei és városi dokumentumokat szándékozik a dolgozatban feldolgozni, illetve fordításban a dokumentumtól függően részben, vagy teljes terjedelmében közölni. A dolgozathoz csatolt oklevéltárban pedig közöljük a tárgyunkhoz tartozó dokumentumokat latin nyelven is. 3 További szempont lehet az is - s ez talán még némi aktualitást is ad a dolgozatnak -, hogy a levéltárban lévő minorita anyag a lehetőségekhez képest a legteljesebben legyen rendezve, feldolgozva, illetve feltárva, ugyanis tárgyalások folynak arról, miszerint a minoriták az országban újra megtelepedve, Miskolcon a városban kollégium nélkül építendő bencés gimnáziumhoz konviktus felállítását tervezik a régi rendházban, s a fent jelzett épségben és feldolgozottságban lehessen a minoritákat jogosan megillető levéltári anyagot a városban bekövetkezett megtelepülésük után részükre átadni. A dolgozat egyik célkitűzése volt az is, hogy akár az olvasmányosság rovására is, a minorita működés e korban fellelhető összes dokumentumait mind magyar, mind latin nyelven közzétegyük, hogy a további ez irányú kutatásokat elő lehessen segíteni. száz, ami azért magában hordja az egyéni besorolás esetlegességét. Szorgos kutatással a fenti adatok feltehetőleg még gyarapíthatóak. 3 Szándékomban áll az is, hogy ezzel a dolgozattal s ennek tervezett folytatásával, mely az 1777-től 1806-ig terjedő időszakot dolgozná fel, szintén a fellelhető teljes dokumentáció közlésével, feldolgozásra előkészítsek egy még nyitott kérdésre adandó választ: miért hanyatlott országos tendenciáknak is megfelelően Miskolcon a ferences-minorita iskoláztatás a XVIII. század végétől XIX. század elejétől, illetve miért szűnt meg a XIX. század végére, betagozódva a királyi katolikus gimnáziumok rendszerébe, elveszítve a rendi jellegét?
