Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

1591-ben Rákóczi Pál a Daróczi Tibót Gáspár birtokáról követeli vissza szökött jobbágyát, akinek tartózkodási helye: a Meggyesalja utca, más néven Tibót utcája.

59 Ugyanezt az utcát Tibótszer néven is ismerik, 1669-ben Bana András itt adja el házát 86 forintért a Horváth családnak.

60 A név eredetét a dicajegyzék Kunovith Miklós-féle zsellérei illetve az urbárium Tibold István-féle kúriája magyarázza, hiszen itt állt a Tiboldok nevezetes udvarháza, amelyhez ugyan nem tartozott szántóföld, de zsellérei egész utcarészt, szert elfoglaltak.

61 A 16. század második felében szólnak a források a miskolci Herszer nevű helyről is. A miskolci bordézsma-adók között 1577 és 1583 között szerepel Herszeres Tamás. Mivel a vármegyei jegyzőkönyv megemlékezik Her György jobbágyáról,

62 a Herszer megnevezés mögött a Her családot, a legismertebb miskolci mészáros famíliát sejtjük, s egy olyan zsellérházakból álló, talán az utcaképben is elváló sort képzelünk mögé a miskolci topográfiában, amely Her család telkén, telkein vagy mészárszékük mellett keletkezett. Talán valamelyik Her, vagy az egész család, telkére-telkeire zselléreket ültetett, gazdaságukat rendben tartandó és főként szőleiket művelendő, esetleg iparűzésükben is felhasználva őket, sajátos jobbágy-földesúri viszonyt, vagy inkább mezővárosi polgár-zsellér viszonyt alakítván így ki. Ez is erősíti azt a feltevést, hogy a szer megnevezés az újkori miskolci belterületének topográfiájában zsellérházakat jelöl, mint a Papszer, Egyházszer, Boldogasszonyszer, Peceszer. Az újvárosi zsellérsort eredendően a Boldogasszony plébánia körül, annak szolgálatára telepítették. Még 1563-ban is úgy említik az itteni zselléreket, mint a „Boldogságos Szűz parochiális temploma körül lakókat".

63 Még a templom pusztulása, majd a református vallásra való áttérés után jó idővel, 1643-ban is nevezik így az itteni zselléreket (circum Ecclesiam Beatissimae Virginis parochialem fundatam descendetibus, habitis).

64 Még 1695-ben is „Miskolczi Boldogh uczában lakó Emberek"-nek nevezik magukat ezek a zsellérek a vármegyéhez írt kérvényükben,

65 de az újkorban ismeretes a Pece(szer) megnevezés is, mint az 1563-as urbáriumban. 1612-ben a Városkönyv ír „az Pecében lakozó Tóth Jakab" szőlőjéről.

66 Az Újváros és a Fábián városrész összefüggését mutatja, hogy 1649-ben ez a zsellérsor mint „Fabján utcában levő egyház szer" ismeretes.

67 1609-ben a város tanácsa puszta házhelyeket oszt itt, többféleképpen nevezve meg a helyet: „az egyház helyén, az Pece szerben; a Pece szerben az Egyház szerben; a Boldogasszony 59 B.-A.-Z. m. Lt. IV: 501/a. 2. köt. 438. p. 60 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/d. IV. I. 13. 61 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 11. köt. 49. p. « B.-A.-Z. m. Lt. 501/13. k. 63 B.-A.-Z. m. Lt. Borovszky cédulák. Miskolc 1563. (Ferdinánd parancslevele Pesthy Ferenchez. Podhraczky: Miskolci oklevelek I.) 64 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 5. köt. 280. p. 65 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XXII. I. 46. p. « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 174. p. 67 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 6. köt. 735. p.