Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

A város utcái Míg a miskolci telkek, házak földesura, jobbágyi kötelezettségei, lakóinak jogi státusza, sőt maga a lakó is, a 17. század elejétől sokszor a kortársak számára is nehezen követhető gyorsasággal változott, az ingatlanok helye, a telkek és utcák sora azonban jórészt a középkorban kialakult településrendet követte. A város legfontosabb középkori topográfiai sajátossága: a két város elkülönülése az újkorra elenyészett, de nem az 1563-as urbárium az utolsó dokumentum, amely még két városra osztja a települést, hanem az az 1596-os összeírás, amely Borsod vármegye urbáriumait tartalmazza, tanúvallatással véve fel mind a korabeli török, mind a magyar földesúri járandóságokat.

13 Ebben a városnak még mindig két része van, az Újváros és óváros (ex una parte oppidi Wywaras vocata ex altera parte Oowaras vocata). A kizárólag a járandóságot tartalmazó dokumentum itt nem adja meg a telekszámot, de a forrásból kiderül, hogy a két városrész megkülönböztetése - hasonlóan az 1563-as felvételhez - a jobbágyi szolgáltatásokhoz kapcsolódik, más cenzust fizetnek egy újvárosi, s mást egy óvárosi jobbágytelek után. Az újkori urbáriumok is mutatják, hogy a két városrész elválását gazdasági okok magyarázzák, de a források alapján nem tűnik ki, miért adóznak másképpen. Talán a középkori telepítéssel, a külsőségeken folytatott gazdálkodással magyarázható a szolgáltatások eltérő mértéke. 1588-ban Kós Lukács még tilt egy házat „ki vagyon Óvárosban",

14 ezután azonban nem említik ezt a városrészt az ingatlanforgalomban a városi és vármegyei források. Kós Lukács ezt a házat 1607-ben már az Ó utcában adja el Varga Jánosnak, ugyanekkor Bajnok Mihályné is elad egyházat Lócz Pálnak az Ó utcában,

15 de ettől fogva az Óvárosnak már utcanévben sem él tovább az emléke. 1616-ban még emlékeznek arra a miskolciak, hogy a Piac, a főutca mentén egykor külön városrész húzódott, hiszen a vármegyei jegyzőkönyvbe úgy jegyzik be egy nemesi kúriának a zálogból való visszabocsátását (amikor néhai Papos Balázsné nemes Bakos Zsófia adja vissza nemes Pap-Kovách Ilonának és Tilay Máté deáknak ősi házukat), hogy a helyszín Miskolc Óváros vagy Derék utca nevű utcája (in piatea ejusdem oppidi Ovaras avagy Derek ucza dicta).

16 A 16. század második felétől a fő utca neve magyarul is szerepel a forrásokban, leggyakrabban Piac és Derék utca néven, amint már a középkor okleveles forrásai is általában Piac utcának nevezték. Az egyik legelső magyar nyelvű megnevezést (Pyach) éppen Miskolc 1548-as gabonatized-jegyzéke tartalmazza, ahol ez az egyetlen utcanév szerepel. A Derék megnevezést egy korabeli forrás magyarázza, 1680-ban Veres Miklós a vármegye előtt tett végrendeletében feleségére, Szeőke Kata asszonyra hagyja nemes kúriáját, amely „Miskolc várossának az Derék Piacz uczával egyező Nagy 13 MOL UeC 106/75 14 Városkönyv 295. sz. 15 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a.l. köt. 162. p. 16 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 260. p.