Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

Úgynevezett compossessorok, vagyis együttes birtokosok laktak: Alacs­kán, Borsodon (Ragályi család), Boldván, Nemesbükkön, Igricin, Csaton, Ecse­gen, Keresztesen, Kistokajon, Nagymihályon, Papiban, Vámoson stb. Végigtekintve III. Károly korán, amelyet az elnemzetietlenedés korának is szoktak nevezni, azt látjuk, hogy a vármegye mint erős organizmus működik s gondoskodik a lakosság közbiztonságáról, a rendről, és amennyire lehet, a jólét­ről. Azok a férfiak, akik az élén állanak, mind a kötelesség serkentő tudatától vannak áthatva s minden áldozatra készek, csak hogy felebarátaikon segítsenek. A közpénzek kezelésében is alig találunk az e korbeli tisztviselők közt hűtlen sáfárt, annál több feladatának magaslatán álló férfiakat. Rendkívül nagy hiba volt és a fejlődést minden ponton erősen visszave­tette, hogy a királyt tanácsosai a vallásos béke megzavarására bírták rá. Egész II. József türelmi rendeletéig ránehezedett a kedélyekre az a szomorú tudat, hogy az állam egyik polgárának meggyőződését elsőbbségben részesíti, mint a mási­két, kit e miatt elnyom, üldözni sem átall. Viszont a nemzet lassanként kezdi belátni, hogy a létért vívott évszáza­dos küzdelmek fejlődésében nagyon hátravetették; irodalomban, művészeten s általában a műveltségben nagyon elmaradt s egyes felvilágosult elemek a ked­vező fejlődési korszakban - mint Bessenyei és társai - megteremtik az új magyar irodalmat. III. Károly és német tanácsosai, noha a pragmatica sanctio megpecsételte az ország függetlenségét, az osztrák tartományokkal egységessé szerették volna tenni Magyarországot s az idegeneket minden téren előnyben részesítették a hazafiak felett. Az udvari élet, a kormányzás és a katonaság nyelve a német volt; nem kellett semmi, ami magyar volt. Szerencsére, a hagyományokat nem lehetett egy csapásra kiirtani s a nemzet zöme, a köznemesség és a parasztság legalább egész erejével ragaszkodott Magyarországhoz és az őseitől reá szállott tradíciókhoz. Ugyanezt kísérelte meg, mint alább látni fogjuk, Mária Terézia asszonyi bájának és simaságának egész fegyvertárával; de ő sem boldogult. Legfeljebb az arisztokráciát szédítette el s vonta az udvar bűvkörébe. Az ország egész lakos­ságával szemben az Ő politikája is kudarcot vallott.

Next

/
Thumbnails
Contents